2007/03/17

artee.org


Nagy célt tűzött ki az artee.org szerkesztőgárdája (+én): egy magyar nyelvű adatbázis létrehozásába kezdtek, amely különféle művészeti ágakról (pl. tipográfia) készítene egy összesített adatbázist. Az adatbázisban kereshetünk személyeket, műveket, fogalmakat, intézményeket, stílusokat, korszakokat stb. Az oldalon találhatók friss hírek is, linkajánlók, illetve egy typo kurzus című rész is. A typo kurzusba erről a blogról két cikket áttettünk (a betűtípusok csoportosításáról és az egalizálásról szólót), és elkezdtem egy margók szerkesztése sorozat, amit érdemes követni az érdeklődőknek, mert magyarul még nem jelent meg erről a témáról ilyen részletes leírás.
Olvasókon kívül várunk szerkesztőket, cikkírókat, és mindenkit, aki az adatbázist bővíteni, javítani szeretné.
olvasgatni vagy írni: klikk

2007/03/03

Tótfalusi Kis Miklós



Mivel alig található a weben Tótfalusi Kis Miklós munkái közül bármi is, ezért feltettem a saját oldalamra a gallery címszó alatt (majdnem) minden munkájából legalább egy oldalt.

És még egyszer, bár már volt egyszer:

"TÓTFALUSI KIS Miklós; M. Tótfalusi, Miszt-tótfalusi, Misztótfalusi (Alsómisztótfalu, 1650. ?–Kolozsvár, 1702. márc. 20.): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. Misztótfaluban, Nagybányán és a nagyenyedi Bethlen kollégiumban tanult. Itt 1677-ben senior. Pápai Páriz Ferenc barátja; coccejánus meggyőződésű. Fogarason rektor. 1680 októberében Amszterdamba érkezett, hogy felügyeljen a készülő magyar bibliakiadásra. A Blaeu-nyomdában kitanulta a nyomdászmesterséget és a betűöntést. Kiváló betűmetsző vált belőle, 1686-tól egész Európából érkeztek megrendelései, de metszett héber, görög, örmény betűket; ő készítette az első grúz nyomtatott ábécét. Betűmintalapja 1686–1689 között nemzetközi mércével mérve is jelentős. 1954-ben tisztázódott, hogy az évszázadokon át Európa-szerte kedvelt betűtípus, amelyet addig Anton Jansonnak tulajdonítottak, Tótfalusi Kis Miklós alkotása. Tótfalusi Kis Miklós jelentős vagyonát a magyar nyelvű bibliakiadás költségeire fordította. 1689-ben fölszámolta virágzó amszterdami műhelyét, és nyomdaalapítási tervvel visszatért Erdélybe. Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdájának több helyről származó betűkészletét. Az újjáteremtett műhely 1693-tól több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki. Lektori, kiadói munkássága, polgári öntudata az egyházi értelmiség éles támadásait hívta ki. Tótfalusi Kis Miklós a latin nyelvű Apologia Bibliorumban (Kolozsvár, 1697) védelmezte bibliakiadásában a fordítás helyesbítését; rendszerezte és megindokolta helyesírási elveit. 1698-ban adta ki önigazoló, ellenfeleit leleplező röpiratát Maga személyének, életének és különös cselekedeteinek mentsége, melyet az irégyek ellen, kik a közönséges jónak ezaránt meggátolói, írni kénszeríttetett címmel. Az enyedi zsinaton állításainak visszavonására, Mentsége példányainak megsemmisítésére, Retractatio (Visszavonás, Kolozsvár, 1698) kinyomtatására és eklézsiamegkövetésre kényszerítették. Testben-lélekben megtörve halt meg. Temetésének napjára, április 24-re nyomdája halotti kártát adott ki Csepregi Turkovics Mihály prédikátor, Vízaknai Bereck György orvos, a kollégium diákjai és 5 nyomdászlegény verseivel. – Tótfalusi Kis Miklós munkásságának kiindulópontja a bibliakiadás. Az Utrechtben tanuló Csécsi János és Kaposi Juhász Sámuel segítségével, Coccejus értelmezéseit érvényesítve fölülvizsgálta a Károlyi-fordítás szövegét; előteremtette a kiadás anyagi alapjait, korszerű betűtípusokat és logikus helyesírási elveket alkalmazott. 12-rét alakban adta ki a bibliát 3500 példányban (Amszterdam, 1685), az Újszövetséget és a zsoltárokat 4200 példányban (Amszterdam, 1686). Törekvésének, hogy minél olcsóbban, minél több bibliát adjon a nép kezébe a műveltség terjesztése érdekében, logikus folytatása hazai kiadói programja: nagyszámú olcsó, hasznos, helyesírási, tartalmi és tipográfiai szempontból kifogástalan könyv megjelentetése. Igyekezett kielégíteni az iskolák tankönyvigényét, közzétette az államélet, közélet kézikönyveit; kiadta Pápai Páriz Ferenc, Felvinczi György műveit, Comenius tankönyvét, Balassi és Rimay Istenes énekeit, Nyéki Vörös Mátyás verseit, Haller János Hármas istóriáját. Saját költségén adta ki, s ingyen osztotta szét Szőnyi Nagy István Magyar oskola című ábécéskönyvét (1695). Előszavai, a hasznos tudnivalókkal kiegészített naptárak toldalékai jelzik népművelő programját, kiadói elveit. A helyesírás egységesítésére és egyszerűsítésére tett újításai meggyökereztek; ezeket is összegző Apologiája a magyar helyesírás-történet fontos dokumentuma. Mentsége az emlékirat, önéletírás szubjektív elemeit az éles társadalombírálat hangjával ötvözi. Széttöredező, látszólag logikátlan szerkezetét a szenvedély szuggesztivitása tartja egységben. Alkalmi és üdvözlő versein kívül verses alkotása az 1697. május 6-án Kolozsvárt pusztító tűzvészről írt Siralmas panasz. Pápai Páriz Ferenc Életnek könyve című verses művében állított emléket barátjának; ezt Bod Péter Erdélyi Féniks (1767) címmel újra kiadta."
Forrás és nagyon ajánlott oldal

Gallery