Mivel alig található a weben Tótfalusi Kis Miklós munkái közül bármi is, ezért feltettem a saját oldalamra a
gallery címszó alatt (majdnem) minden munkájából legalább egy oldalt.
És még egyszer, bár már volt egyszer:
"TÓTFALUSI KIS Miklós; M. Tótfalusi, Miszt-tótfalusi, Misztótfalusi (Alsómisztótfalu, 1650. ?–Kolozsvár, 1702. márc. 20.): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. Misztótfaluban, Nagybányán és a nagyenyedi Bethlen kollégiumban tanult. Itt 1677-ben senior. Pápai Páriz Ferenc barátja; coccejánus meggyőződésű. Fogarason rektor. 1680 októberében Amszterdamba érkezett, hogy felügyeljen a készülő magyar bibliakiadásra. A Blaeu-nyomdában kitanulta a nyomdászmesterséget és a betűöntést. Kiváló betűmetsző vált belőle, 1686-tól egész Európából érkeztek megrendelései, de metszett héber, görög, örmény betűket; ő készítette az első grúz nyomtatott ábécét. Betűmintalapja 1686–1689 között nemzetközi mércével mérve is jelentős. 1954-ben tisztázódott, hogy az évszázadokon át Európa-szerte kedvelt betűtípus, amelyet addig Anton Jansonnak tulajdonítottak, Tótfalusi Kis Miklós alkotása. Tótfalusi Kis Miklós jelentős vagyonát a magyar nyelvű bibliakiadás költségeire fordította. 1689-ben fölszámolta virágzó amszterdami műhelyét, és nyomdaalapítási tervvel visszatért Erdélybe. Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdájának több helyről származó betűkészletét. Az újjáteremtett műhely 1693-tól több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki. Lektori, kiadói munkássága, polgári öntudata az egyházi értelmiség éles támadásait hívta ki. Tótfalusi Kis Miklós a latin nyelvű Apologia Bibliorumban (Kolozsvár, 1697) védelmezte bibliakiadásában a fordítás helyesbítését; rendszerezte és megindokolta helyesírási elveit. 1698-ban adta ki önigazoló, ellenfeleit leleplező röpiratát Maga személyének, életének és különös cselekedeteinek mentsége, melyet az irégyek ellen, kik a közönséges jónak ezaránt meggátolói, írni kénszeríttetett címmel. Az enyedi zsinaton állításainak visszavonására, Mentsége példányainak megsemmisítésére, Retractatio (Visszavonás, Kolozsvár, 1698) kinyomtatására és eklézsiamegkövetésre kényszerítették. Testben-lélekben megtörve halt meg. Temetésének napjára, április 24-re nyomdája halotti kártát adott ki Csepregi Turkovics Mihály prédikátor, Vízaknai Bereck György orvos, a kollégium diákjai és 5 nyomdászlegény verseivel. – Tótfalusi Kis Miklós munkásságának kiindulópontja a bibliakiadás. Az Utrechtben tanuló Csécsi János és Kaposi Juhász Sámuel segítségével, Coccejus értelmezéseit érvényesítve fölülvizsgálta a Károlyi-fordítás szövegét; előteremtette a kiadás anyagi alapjait, korszerű betűtípusokat és logikus helyesírási elveket alkalmazott. 12-rét alakban adta ki a bibliát 3500 példányban (Amszterdam, 1685), az Újszövetséget és a zsoltárokat 4200 példányban (Amszterdam, 1686). Törekvésének, hogy minél olcsóbban, minél több bibliát adjon a nép kezébe a műveltség terjesztése érdekében, logikus folytatása hazai kiadói programja: nagyszámú olcsó, hasznos, helyesírási, tartalmi és tipográfiai szempontból kifogástalan könyv megjelentetése. Igyekezett kielégíteni az iskolák tankönyvigényét, közzétette az államélet, közélet kézikönyveit; kiadta Pápai Páriz Ferenc, Felvinczi György műveit, Comenius tankönyvét, Balassi és Rimay Istenes énekeit, Nyéki Vörös Mátyás verseit, Haller János Hármas istóriáját. Saját költségén adta ki, s ingyen osztotta szét Szőnyi Nagy István Magyar oskola című ábécéskönyvét (1695). Előszavai, a hasznos tudnivalókkal kiegészített naptárak toldalékai jelzik népművelő programját, kiadói elveit. A helyesírás egységesítésére és egyszerűsítésére tett újításai meggyökereztek; ezeket is összegző Apologiája a magyar helyesírás-történet fontos dokumentuma. Mentsége az emlékirat, önéletírás szubjektív elemeit az éles társadalombírálat hangjával ötvözi. Széttöredező, látszólag logikátlan szerkezetét a szenvedély szuggesztivitása tartja egységben. Alkalmi és üdvözlő versein kívül verses alkotása az 1697. május 6-án Kolozsvárt pusztító tűzvészről írt Siralmas panasz. Pápai Páriz Ferenc Életnek könyve című verses művében állított emléket barátjának; ezt Bod Péter Erdélyi Féniks (1767) címmel újra kiadta."
Forrás és nagyon ajánlott oldalGallery
