Cristiana Couceiro

Már szinte minden jelentősebb oldalon voltak a munkái. Nem véletlenül, és nekem is nagy kedvencen.
– Portfolió
– Blog
– Interjú
– Flickr

betű örökbefogadás

Vizsoly, ez a Zemplén gyönyörű hegyei közt meghúzódó kis falu örökre beírta nevét a magyar kultúrtörténetbe azzal, hogy itt nyomtatták ki 1589. és 1590. között az első teljes magyar nyelvű Bibliát Károlyi Gáspár fordításában. Mantskovit Bálint nyomdászmester vezetésével olyan nyomtatás- történeti bravúrt hajtottak végre, amit évtizedekig megközelíteni sem tudott a magyar nyomtatás.
Ennek a hatalmas munkának emlékére és tiszteltére elhatároztuk, hogy létrehozzuk az ország első és egyetlen XVI. századi működő nyomdáját és interaktív nyomtatástörténeti kiállítását.
Megdöbbentett és meg is hatott milyen sokan gondolták nagyon jó ötletnek a nyomda újbóli felélesztését.
A Papír-és Nyomdaipari Műszaki Egyesület vállalta a mentorságot.
Az országos Széchényi Könyvtár két kutató munkatársa, V. Ecsedi Judit és P. Vásárhelyi Judit felbecsülhetetlen értékű háttér információkkal látott el bennünket.
A mainzi Gutenberg Múzeum rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti Gutenberg sajtó és az eredeti ólombetű készítő berendezés vázlatait, így segítve munkánkat.
A betűöntő matricák elkészítésében a győri egyetem segít.
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik ezt a munkát támogatták, és szakmai tudásukkal folyamatosan segítik.
Az eredeti ólombetű készlet elkészítése azonban már meghaladja anyagi lehetőségeinket.

Ezért felajánljuk, hogy aki csatlakozni szeretne ehhez a nagy és lélekemelő munkához,
"fogadja örökbe" a Vizsolyi Biblia betűkészletének egy vagy több karakterét.

Daruka Mihály
A Vizsolyi Biblianyomtató Műhely igazgatója

ide kell klikkelni a betűkért!






ide kell klikkelni a betűkért!

katonai felmérések térképei

Vannak különlegesen szép térképek, az egyik ilyen kedvencem a II. katonai felmérésnek a térképei. De akkor nézzük ezeket a katonai felméréseket:


I. katonai felmérés (sajnos csak egy mintaoldal)



Az I. katonai (jozefiniánus) felmérés 1763-87 között készült el nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején, befejezésekor már II. József volt az uralkodó.
Az elsõ katonai felvétel nem volt összefüggõ, egységes felmérés, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata. Ezek az önálló felvételek nem támaszkodtak szilárd geodéziai alapra, a kicsibõl a nagy felé haladva apránként készültek el.
A felvétel módja nem volt egyöntetû, országonként változott aszerint, hogy az adott körülmények között mi volt a legmegfelelõbb.
A felmérés során semmiféle magassági mérés, szintezés nem volt, a térképek nem tartalmaznak semmiféle magassági adatot.
A munka menetét a várható háborús veszély irányai határozták meg. Elsõnek a porosz hadszínteret mérték fel (1763), illetve ezzel párhuzamosan elkezdõdött Cseh- és Morvaország, majd Magyarország keleti határának felmérése Máramaros határvidékén a krími tatárok várható betörése miatt. Az utóbbi két felmérést 1768-ra fejezték be. Ezt követte 1766-73 között Erdély és a Temesi bánság. A végére maradtak Magyarország és Erdély belsõ részei.
Összesen 60 tiszt végezte a térképezési munkákat, évi átlagban 3 felvételi szelvényt (kb. 10 négyzetmérföld) kellett elkészíteni.
A felvételeket Andreas von Neu vezette, aki már a sziléziai próbafelvételben is résztvett, akkor még századosként mint a fõszállásmester-törzs térképezési ellátó tisztje. õ vezette a felvételt Felsõ-Ausztriában (1769-72), Alsó-Ausztriában (1773-81) és Magyarországon is (1782-85), itt már ezredesként. Késõbb õ irányította a történelmi Magyarország területén a II. József-féle telekfelmérési munkálatokat (1786-88), majd katonai pályafutását altábornagyként fejezte be.
A felvétel alapméretaránya 1:28800 (1 bécsi hüvelyk a térképen a valóságban 400 öl). kB. 5400 ilyen szelvény készült el.
Egy ilyen szelvény mérete 2 x 1 1/3 láb, azaz 64x42 cm (a terepen 18480 m x 12148 m).
Az 1:28800-as méretarányú szelvények önálló szelvényezési rendszert alkottak a korabeli Magyarország területén (a felvétel szerint 3071 négyzetmérföld, azaz 178180 km2) 9 felvételi térképmûvet alkotva.
Az eredeti szelvényt a térképezõ tiszt egy példányban készítette el (Original Aufnahme) és errõl csak egy további másolat (Reinzeichnung, Kopie) készült. A két példány közül az eredeti felvételi lapok a pontosabbak, hiszen még a háromszögelési hálózat vonalait is tartalmazzák. A másolatok mutatósabbak, de kevésbé pontosak. Ezek az 1:28800-as méretarányú szelvények csak háborús helyzetben kerültek volna sokszorosításra. (via)


II. katonai felmérés térképei



A 19. sz. elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére, nagy szükség mutatkozott egy, az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló, egységes szelvényezési, ill. vetületrendszerű (ún. derékszögű szelvényezés Cassini-féle vetület) térképmű iránt. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme”-t, (a második ill. Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1:28.800 volt. A színes, kéziratos térképeket elsősorban nem kiadásra (az eredeti szelvények sokáig titkosak voltak), hanem az abból szerkesztett kisebb méretarányú térképek alapjául szánták. A georeferált és a Google maps-al szinkornizált térkép a Magyar Királyság (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) nagyfelbontású, színes felmérési térképeit tartalmazza (eredeti címe Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn). 1819—1869 között 1112 db, 1:28.800-as léptékű szelvény készült a területről.
(via)


III. katonai felmérés térképei



Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869-1873 között Erdélyben, 1872-1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik.
A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni. wikipédia




Az utikönyvem wikijén a településeknél mind a három katonai felmérés térképét feltűntetik. Ott is érdemes nézelődni.

jegyek

Jegyek tipográfiájához néhány gyűjtemény, amik online is nézegethetőek, koncertek, football.



Rolf Thalmann concert tickets



Deep Purple Ticketmuseum



Penn State Football Ticket Museum



University of Michigan Football Ticket Museum



The Who



Kraftwerk tickets



Genesis tickets

BibliOdyssey

Az egyik kedvenc blogom (bibliodyssey) 2009-es postjaiból néhány fontosabb (vagy nekem érdekesebb) post. Okos, alapos, nagyon jó képanyaggal, linkekkel, amiket érdemes mind végignézni. Ha el akar valaki igazodni ebben a nagyon gazdag anyagban, akkor talán itt érdemes kezdeni.

The World Digital Library
Nuremberg Scribe
Bedford-style Book of Hours
Sachsenspiegel
Watch-Paper Prints
Codex Fejervary Mayer
Ornamental Typography
Ornamental Typography Revisited
Printers Ornaments
Liber Chronicarum



és az egyik legújabb bejegyzés (innen a kép is):
The Oldest Book from the Americas
ez meg egy előzmény:
Aztec Mexico

Nyomdák Magyarországon (XV.-XVI. század)

A Széchenyi Könyvtár oldalán egy jól átlátható, sok képpel illusztrált oldalt nézegethetünk a magyarországi kézisajtó korának nyomdáiról. Az oldal szerkesztői V. Ecsedy Judit és Bánfi Szilvia.



Itt a tartalom kedvcsinálónak_

Magyarországi nyomdák:

XV. század:
– Hess-nyomda (1472-1473)
– Confessionale-nyomda (1477-1480)

XVI. század:
– A szebeni városi nyomda (1525-1531, 1575-1601)
– Sylvester-nyomda (1536-1541)
– Honterus-nyomda (1539-1594)
– Philip diakónus nyomdája (1544-1552)
– Hoffgreff-Heltai-nyomda (1550-1600--)
– Coresi diakónus nyomdája (1557-1588)
– Huszár Gál és Huszár Dávid nyomdája (1558-1577)
– A debreceni városi nyomda (1561-1600--)
– Hoffhalter-nyomda (1565-1590)
– Lorinţ diakónus nyomdája (1567-1579)
– Karádi-nyomda (1569)
– Bornemisza-Mantskovit-nyomda (1573-1599)
– Gutgesell-nyomda (1577-1599)
– Telegdi-nyomda (1578-1609--)
– Scholtz-nyomda (1578)
– Manlius-nyomda (1582-1600--)
– Ferences-nyomda (1593-1599)
– Walo-nyomda (?) (1594)
– Klöss-nyomda (1597-1600--)
- A nyomdák kiadványait ld. MNB honlap -


Magyarországi nyomdahelyek:

XV. század:
– Buda
– Pozsony (?)

XVI. század:
– Abrudbánya (Abrud, RO)
– Alsólendva (Dolnja Lendava, SL)
– Bártfa (Bardejov, SK) - Gutgesell
– Bártfa (Bardejov, SK) - Klöss
– Besztercebánya (Banská Bystrica, SK)
– Brassó (Braşov, RO)- Honterus
– Brassó (Braşov, RO)- Coresi diakónus nyomdája
– Debrecen
– Detrekő (Plavecký Hrad, SK)
– Galgóc (Hlohovec, SK)
– Gyulafehérvár (Alba Iulia, RO)
– Kassa (Košice, SK)
– Keresztúr
– Kolozsvár (Cluj-Napoca, RO)
– Komjáti (Komjatice, SK)
– Monyorókerék (Eberau, A)
– Nagyszombat (Trnava, SK)
– Nedelic/Drávavásárhely (Nedelišče, HR)
– Sicz /Németlövő (Deutsch-Schützen, A)
– Németújvár (Güssing, A)
– Óvár (Mosonmagyaróvár)
– Pápa
– Pozsony (?) (Bratislava, SK)
– Rárbok (Rohožnik, SK)
– Sárvár-Újsziget (Sárvár)
– Sempte (Sintava, SK)
– Simánd (Şimandul-de-Jos, RO)
– Szászsebes (Sebeş, RO)
– Szászváros (Orâştie, RO)
– Szeben (Sibiu, RO) - Philip diakónus nyomdája
– Szeben (Sibiu, RO) - városi nyomda
– Temesvár (Timişoara, RO)
– Várad (Oradea, RO)
– Varasd
– Vimpác (Wimpassing an der Leitha, A)
– Vizsoly



(Az illusztrációk Huszár Gál és Huszár Dávid nyomdájának díszítményei, betűi és iniciálé.)

Bodoni 270

Már volt a blogon, csak elveszett, de most legalább aktuális is. 270 éve született Giambattista Bodoni. A Manuale Tipografico című könyvét érdemes végiglapozni, ebből az alkalomból. (Ezen a linken is ugyanaz a könyv látható, csak itt nagyobbra is nagyítható.)

History of the Book – flickr

Egy nagyszabású vállalkozás indult nemrég a flickren, a különböző országok tipográfiai munkáit mutatják be 1470-töl 1800-ig, jelenleg több mint 10000 képet tartalmaz a gyűjtemény, olyan nyomdászoktól mint:
– Jean Roigny - Paris, France
– Vincenzo Valgrisi - Venezia, Italy
– Matthias Becker - Frankfurt, Germany
– Georg Lauer - Roma, Italy
– Nicolaes van Ravesteyn - Amsterdam, Netherland
– Mace Bonhomme - Lyon, France
– Sebastien Gryphius - Lyon, France
– Erhard Ratdolt - Venezia, Italy
– Geofroy Tory - Paris, France
– Gualtiero Scoto - Venezia, Italy
– Antoine du Ry - Lyon, France
... és még több mint száz név, szépen rendezve. És ami nagy erénye a gyűjteménynek, hogy képei nagyon nagy felbontásban is elérhetőek.



Ez meg az angol ismertető:

"Pictures are made in close cooperation with Special Collections, Amsterdam, also with the Royal Library, The Hague and the Archive at Alkmaar. This project was made possible with the help of the Huizinga Instituut, University of Amsterdam and the A D & L foundation, Amsterdam. The collection of photo's is 'work in progress' of the chair for the History of the Book at the University of Amsterdam. We hope to extend it well into 20.000 photo's of initials, ornaments and type in 2010. In time descriptions will be enhanced by descriptors that make searching easy. At the moment we are looking at Iconclass. We are also adding and extending the catalogue 'Work in Progess' (2004) that gives an overview of the first three centuries of European printing. "



Ez a link.
Itt megnézhetjük országonként vagy nyomdászonként.

Doktor Fell betűi

Ha valakinek jelent ez a cím valamit és még nem bukkant rá erre az oldalra, akkor nézze meg és le is töltheti ezeket a betűket (OpenType, magyar ékezettel). Igio Marini digitalizálta régi kiadványok alapján, nem újrametszette, hanem mindenféle hibáival együtt készítette el, ezért egészen különleges, izgalmas szövegkép készíthető ezekkel a betűkkel.
Ha valaki még nem is hallott Doktor Fell betűiről, akkor mindenképpen ismerje meg, fontos állomása a tipográfiatörténetnek.

És még egy vers is megörökítette Doktor Fell nevét, nem éppen hízelgő...:
I do not like thee, Doctor Fell,
The reason why I cannot tell;
But this I know, and know full well,
I do not like thee, Doctor Fell.
(Tom Brown)