I. katonai felmérés (sajnos csak egy mintaoldal)
Az I. katonai (jozefiniánus) felmérés 1763-87 között készült el nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején, befejezésekor már II. József volt az uralkodó.
Az elsõ katonai felvétel nem volt összefüggõ, egységes felmérés, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata. Ezek az önálló felvételek nem támaszkodtak szilárd geodéziai alapra, a kicsibõl a nagy felé haladva apránként készültek el.
A felvétel módja nem volt egyöntetû, országonként változott aszerint, hogy az adott körülmények között mi volt a legmegfelelõbb.
A felmérés során semmiféle magassági mérés, szintezés nem volt, a térképek nem tartalmaznak semmiféle magassági adatot.
A munka menetét a várható háborús veszély irányai határozták meg. Elsõnek a porosz hadszínteret mérték fel (1763), illetve ezzel párhuzamosan elkezdõdött Cseh- és Morvaország, majd Magyarország keleti határának felmérése Máramaros határvidékén a krími tatárok várható betörése miatt. Az utóbbi két felmérést 1768-ra fejezték be. Ezt követte 1766-73 között Erdély és a Temesi bánság. A végére maradtak Magyarország és Erdély belsõ részei.
Összesen 60 tiszt végezte a térképezési munkákat, évi átlagban 3 felvételi szelvényt (kb. 10 négyzetmérföld) kellett elkészíteni. A felvételeket Andreas von Neu vezette, aki már a sziléziai próbafelvételben is résztvett, akkor még századosként mint a fõszállásmester-törzs térképezési ellátó tisztje. õ vezette a felvételt Felsõ-Ausztriában (1769-72), Alsó-Ausztriában (1773-81) és Magyarországon is (1782-85), itt már ezredesként. Késõbb õ irányította a történelmi Magyarország területén a II. József-féle telekfelmérési munkálatokat (1786-88), majd katonai pályafutását altábornagyként fejezte be.
A felvétel alapméretaránya 1:28800 (1 bécsi hüvelyk a térképen a valóságban 400 öl). kB. 5400 ilyen szelvény készült el. Egy ilyen szelvény mérete 2 x 1 1/3 láb, azaz 64x42 cm (a terepen 18480 m x 12148 m). Az 1:28800-as méretarányú szelvények önálló szelvényezési rendszert alkottak a korabeli Magyarország területén (a felvétel szerint 3071 négyzetmérföld, azaz 178180 km2) 9 felvételi térképmûvet alkotva.
Az eredeti szelvényt a térképezõ tiszt egy példányban készítette el (Original Aufnahme) és errõl csak egy további másolat (Reinzeichnung, Kopie) készült. A két példány közül az eredeti felvételi lapok a pontosabbak, hiszen még a háromszögelési hálózat vonalait is tartalmazzák. A másolatok mutatósabbak, de kevésbé pontosak. Ezek az 1:28800-as méretarányú szelvények csak háborús helyzetben kerültek volna sokszorosításra. (via)
II. katonai felmérés térképei
A 19. sz. elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére, nagy szükség mutatkozott egy, az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló, egységes szelvényezési, ill. vetületrendszerű (ún. derékszögű szelvényezés Cassini-féle vetület) térképmű iránt. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme”-t, (a második ill. Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1:28.800 volt. A színes, kéziratos térképeket elsősorban nem kiadásra (az eredeti szelvények sokáig titkosak voltak), hanem az abból szerkesztett kisebb méretarányú térképek alapjául szánták. A georeferált és a Google maps-al szinkornizált térkép a Magyar Királyság (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) nagyfelbontású, színes felmérési térképeit tartalmazza (eredeti címe Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn). 1819—1869 között 1112 db, 1:28.800-as léptékű szelvény készült a területről.
(via)
III. katonai felmérés térképei
Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869-1873 között Erdélyben, 1872-1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik.
A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni. wikipédia
Az utikönyvem wikijén a településeknél mind a három katonai felmérés térképét feltűntetik. Ott is érdemes nézelődni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése