betűszekrény

"A betűszekrény egy 100-103 rekeszre osztott fiók, amelyben a folyamatos szövegszedéshez szükséges összes jel egy-egy rekeszben található. A szekrény beosztása olyan, hogy a gyors szedést elősegítse. Ezek szerint középen a leggyakrabban előforduló kisbetűk és az optimális méretü szóköz, körülöttük a ritkábban sorra kerülö kisbetűk és írásjelek vannak. A verzálisok és a számok a szekrény felső soraiban találhatók." - A lexikonidézet nem teljesen pontos, legalább is ami a 100-103 rekeszt illeti. Meg az sem mindegy, hogy ki, hogy helyezi el a betűket. Azonkívül vannak vegyes betűszekrények, és külön betűszekrények a kisbetűknek, és külön a nagybetűknek. És más-más nyelven, más más elrendezés. Na, ezeket összegyűjtötték, és még mindenféle érdekességeket megtudhatunk a kéziszedésről.
Link: betűszekrények

cseh könyvborítók

Mikor Sutnart ajánlottam ez lemaradt. Cseh könyvborítók az 1920-as 1930-as évekből.
Link: czechbooks

lapozz

A British Library gazdag anyagából online elérhetővé tett néhány könyvet a Turning the Pages projektjéből. Itt végiglapozhatjuk és részeleteket nagyíthatunk ki a könyvből. Most 13 könyv érhet? el, persze többnyire szépen illusztráltakat válogattak, többek között - az első datált nyomtatott könyvet (868, Kina), - a képen szereplő Versalius De Humani Corporis Fabrica könyvét, Mercator (volt már róla szó) Európa atlaszát. Ezekhez ismertetők, audiók is tartoznak. Ugyan itt letölthető egy demo a The Sherborne Missalról készült, egy másik technológiával készült lapozható könyv. És CD-n mindezek megvásárolhatóak...
Link: British Library

Ladislav Sutnar

Tegyük fel, hogy valaki nem ismeri a képen is látható G. B. Shaw borítókat. Vagy ismeri, de a készítőjéről mit sem tud. Vagy ismeri és tudja, de még többet szeretne tudni Ladislav Sutnarról. Vagy mégtöbb munkáját megnézni. Na akkor csak katt. (Vajon lesz-e valaha nálunk egy ilyen weblap - mondjuk Knerékről, vagy Tótfalusi Kis Miklósról...)
Link: Sutnar

briar press

Ha még valaki nem talált volna rá erre az oldalra, akkor most mindenképpen nézzen be. Egyrészt a múzeumában a kézisajtókat lehet tanulmányozni, másrészt mindenféle érdekes, rövid ismertetőket talál, szakkifejezések magyarázatát, nagyon szemléletes képekkel, azonkívül ingyen letölthető kereteket, iniciálékat, ex libriseket, illusztrációkat - nagyon jó minőségű vektoros (eps) formátumban.
Link: jó böngészést!

cooper black

Cheshire Dave kisfilmje: Behind the typeface - cooper black. Érdemes megnézni. A weer.com oldalán található, ahol még több film is van a betűkről, tervezőkről - hasonló stílusban.
Link: behind the typeface

David Carson

A saját stílusát egyszerűen csak "olvashatatlannak" tituláló designer 1956-ban született. 27 éves koráig szociológiával foglalkozott. 1984-ben kezdte el kisérletezését a tipográfiával, később a Transworld Skateboarding Magazine művészeti vezetője lett. Közben lelkesen szörfözött, a világranglista 4. helyézettje volt abban az időben. 1991-92-ben a Surfer Magazinenál dolgozik. 1995-ben alapítja meg a David Carson Design (DCD) cégét. 1995 és 1998 között ugyfelei többek között: Pepsi Cola, Ray Ban, Nike, Microsoft, Budweiser, Giorgio Armani, NBC, American Airlines, Levi Strauss Jeans. 1998-tól: AT&T, British Airways, Kodak, Lycra, Packard Bell, Sony, Suzuki, Toyota, Warner Bros, CNN, Cuervo Gold, Johnson AIDS Foundation, MTV Global, Princo, Lotus Software, Fox TV, Nissan, quicksilver, Intel, Mercedes Benz, MGM Studios, Nine Inch Nails.
Könyvei: End of Print (1995), 2nd Sight (1997), Fotografiks (1999), Trek.
Link: Egy kis videó róla és a munkáiról
2005. augusztus 9.

H. G. Wells: Világok harca

H. G. Wells: Világok harca számtalan kiadást ért meg 1898-as megjelenése óta. Ezeket gyűjtötte össze valaki, és tette fel a netre. A borítókat csoportosíthatjuk időrendben, országok szerint, tervez?k/rajzolók szerint, a címlapon felhasznált motívumok szerint... Érdekes, tanulságos oldal, érdemes lenne több könyvvel is megcsinálni.
Link: Világok harca
* 2005. augusztus 7.

betűtípusok

Aki találkozott azzal a problémával, hogy hogyan lehet a betűtípusokat csoportosítani, azt biztos érdekelni fogja ez a rövid összeállítás. Ha a probléma egyszerű lenne, akkor már biztos kialakult volna valami egységes rendszer, de nem az, és nem is alakult ki semmilyen konszenzus ebben. Na lássuk:

-----------------------------

Hazánkban német mintára az úgynevezett tízes csoportosítás terjedt el:
- Reneszánsz (velencei és francia) antikva
- Barokk (holland, angol, francia) antikva
- Klasszicista (olasz, francia, német, angol) antikva
- Betűtalpas lineáris antikva (egyptienne)
- Talp nélküli lineáris antikva (groteszk)
- Egyéb antikva (variációk)
- Írott betű (script)
- Dísz és reklámbet?
- Törtvonalú (gót, schwabachi, fraktur) bet?
- Idegen betű (nem latin abc-k)

-----------------------------

A 60-as években megszületett az Association Typographique International által elfogadott tipológia: (A felosztásukban egy külön nagy csoportként kezelik a gót betűket, valóban a nyomdászatben a kezdetektől kétfelé vált a betűtípusok fejlődése/használata, németországban a 20. század közepéig a gót betű volt az eltejedtebb, bár nem volt kizárólagos. Ennek oka a nyomtatott betűk - melyek kezdetben az írást akarták utánozni - eredetében keresendő: vagy a kódexek betűít tekintették mintának, vagy a folyóírást. Erre utal bizonyos felosztásokban a humanist elnevezés a velencei antikvára.)

Round typeface (Na, ezt hogy mondjuk magyarul? Talán kerek betű? Ugyanis arra utal hogy az o betű itt kerek, mig a gót betűnél nem?)
- Velencei reneszánsz antikva
- Francia reneszánsz antikva
- Barokk (holland, angol, francia) antikva
- Klasszicista (olasz, francia, német, angol) antikva
- Betűtalpas lineáris antikva (egyptienne)
- Talp nélküli lineáris antikva
- Script (D?lt írott bet?)
- Brush (Álló írott bet?)
- Dísz- és display bet?

Gót betűk
- Textura
- Rotunda
- Schwabacher
- Fraktur
- Fraktur varians

-----------------------------

A British Standards Classification of Typefaces (ismert még úgy is, hogy BS 2961) 1967-es felosztása a következ?: (Itt meghagytam a típusok eredeti nevét, mert az elnevezések nagyon eltérnek a magyar terminológiától, másrészt mai a külföldi szakirodalom így hivatkozik rá.)

- Humanist (Velencei reneszánsz antikva)
- Geralde (Francia reneszánsz antikva)
- Transitional (Barokk antikva)
- Didone (Klasszicista antikva)
- Salb-serif (Bet?talpas lineáris antikva)
- Lineale (Talp nélküli lineáris antikva)
- Glyphic (Idegen betű)
- Script (Írott betű)
- Graphic (Törtvonalú betű)

-----------------------------

A The Typeface Design Grouping 1991-es (ISO/IEC/9541) felosztása nagyon részletes tizedes osztályozás: (Ezt most itthagyom ilyen részletesen, a tizedesszámok jelzik az alkategoriákat )


- 1.0.0 Uncials Class
- 1.1.0 Single Alphabet Subclass
- 1.1.1 Sans Serif
- 1.1.2 Serif
- 1.2.0 Duplex Alphabet Subclass
- 1.2.1 Sans Serif
- 1.2.2 Serif

- 2.0.0 Inscriptionals Class
- 2.1.0 Solids Subclass
- 2.1.1 Sans Serif
- 2.1.2 Serif
- 2.2.0 Inlines Subclass
- 2.2.1 Sans Serif
- 2.2.2 Serif
- 2.3.0 Outlines Subclass
- 2.3.1 Sans Serif
- 2.3.2 Serif

- 3.0.0 Blackletters Class
- 3.1.0 Formal Style Subclass
- 3.1.1 Sans Serif
- 3.1.2 Serif
- 3.1.3 Sans Serif Engraved
- 3.1.4 Serif Engraved
- 3.2.0 Round Style Subclass
- 3.2.1 Sans Serif
- 3.2.2 Serif
- 3.2.3 Sans Serif Engraved
- 3.2.4 Serif Engraved
- 3.3.0 Hybrid Style Subclass
- 3.3.1 Sans Serif
- 3.3.2 Serif
- 3.3.3 Sans Serif Engraved
- 3.3.4 Serif Engraved
- 3.4.0 Informal Style Subclass
- 3.4.1 Sans Serif
- 3.4.2 Serif
- 3.4.3 Sans Serif Engraved
- 3.4.4 Serif Engraved

- 4.0.0 Serifs Class
- 4.1.0 Old Style Subclass
- 4.1.1 Venetian
- 4.1.2 Garalde
- 4.1.3 Dutch-English
- 4.2.0 Transitional Subclass
- 4.2.1 Direct Line
- 4.2.2 Modified
- 4.3.0 Modern Subclass
- 4.3.1 Continental
- 4.3.2 Fat Face
- 4.4.0 Contemporary Subclass
- 4.4.1 Eclectic
- 4.4.2 Fine Serif
- 4.4.3 Lettering
- 4.5.0 Legibility Subclass
- 4.5.1 Rounded (Traditional)
- 4.5.2 Super-elliptical (Square)
- 4.6.0 Square Serif Subclass
- 4.6.1 Monotone
- 4.6.2 Clarendon
- 4.6.3 French Clarendon
- 4.6.4 Short (Stub)
- 4.6.5 Typewriter
- 4.6.6 Dot Matrix
- 4.7.0 Latin Subclass
- 4.7.1 Solid
- 4.7.2 Inline
- 4.8.0 Engraving Subclass
- 4.8.1 Barbed Serif
- 4.8.2 Straight Serif (Fine)
- 4.9.0 Free Form Subclass
- 4.9.1 Solid
- 4.9.2 Outline
- 4.10.0 Computer Subclass
- 4.10.1 OCR
- 4.10.2 Digital
- 4.11.0 Miscellaneous (Serif) Subclass
- 4.12.0 Mincho Subclass
- 4.12.1 Old Style
- 4.12.2 New Style
- 4.12.3 Miscellaneous

- 5.0.0 Sans Serif Class
- 5.1.0 Gothic Subclass
- 5.1.1 Grotesque
- 5.1.2 Neo-grotesque
- 5.1.3 Typewriter
- 5.2.0 Humanist Subclass
- 5.2.1 Classical
- 5.2.2 Non-classical
- 5.2.3 Typewriter
- 5.3.0 Stress Variation Subclass
- 5.3.1 Broad Pen
- 5.3.2 Casual
- 5.3.3 Typewriter
- 5.4.0 Art Deco Subclass
- 5.4.1 Standard
- 5.4.2 Modified
- 5.4.3 Thin Line
- 5.5.0 Geometric Subclass
- 5.5.1 Round, Straight Stem Ends
- 5.5.2 Round, Rounded Stem Ends
- 5.5.3 Super-elliptical
- 5.5.4 Stylized
- 5.5.5 Typewriter
- 5.6.0 Computer Subclass
- 5.6.1 OCR
- 5.6.2 Digital
- 5.7.0 Free Form Subclass
- 5.7.1 Solid
- 5.7.2 Outline
- 5.8.0 Miscellaneous Subclass

- 6.0.0 Script Class
- 6.1.0 Joined Subclass
- 6.1.1 Formal
- 6.1.2 Informal
- 6.1.3 Monotone
- 6.2.0 Unjoined Subclass
- 6.2.1 Formal
- 6.2.2 Informal
- 6.2.3 Monotone
- 6.2.4 Brush
- 6.2.5 Cursive
- 6.2.6 Calligraphic
- 6.2.7 Ronde
- 6.3.0 Soft Brush Subclass (Japan)
- 6.3.1 Kaisho
- 6.3.2 Kyokasho
- 6.3.3 Gyosho
- 6.3.4 Sosho
- 6.3.5 Miscellaneous
- 6.4.0 Kana Subclass (Japan)
- 6.4.1 Old Style
- 6.4.2 New Style
- 6.5.0 Soucho Subclass (China/Japan)

- 7.0.0 Ornamentals
- 7.1.0 Inline Subclass
- 7.1.1 Sans Serif
- 7.1.2 Serif
- 7.2.0 Outline Subclass
- 7.2.1 Sans Serif
- 7.2.2 Serif
- 7.3.0 Decorative Subclass
- 7.3.1 Sans Serif
- 7.3.2 Serif
- 7.4.0 Three-dimensional Subclass
- 7.4.1 Sans Serif
- 7.4.2 Serif
- 7.5.0 Tuscan Subclass
- 7.5.1 (unspecified)
- 7.5.2 Serif
- 7.6.0 Stencil Subclass
- 7.6.1 Sans Serif
- 7.6.2 Serif
- 7.7.0 Reversed Subclass
- 7.7.1 Sans Serif
- 7.7.2 Serif
- 7.8.0 Engraved Subclass
- 7.8.1 Sans Serif
- 7.8.2 Serif
- 7.9.0 Miscellaneous Subclass
- 7.9.1 Sans Serif
- 7.9.2 Serif

- 8.0.0 Symbols and Ornaments Class

-----------------------------

Ismert még az IBM Font Class Parameters, mely részben átveszi az ISO felosztás, de az alkategóriákban néha nagyon furcsa felosztást használ. Bővebben: itt


-----------------------------

Az Adobe is valamilyen módon osztályozza a betűket, de sajnos nagyon sajátos a kategorizálás... Bőveben: itt

Borsa Gedeon

Ha régi könyvekről beszélünk, meg kell emliteni az első magyarországi nyomtatott könyvet: Chronica Hungarorum, Hess András nyomtatta budán, 1473-ban. Viszont ha valakit ez komolyabban is érdekel, például hány betűje volt Hessnak, hány napig nyomtatta, miért keverednek a betűk, milyen papírt használt, milyen sajtója volt, mit nyomtatott még, és miért hagyta el Budát, hova kerültek a betűi... akkor feltétlenül el kell olvasnia Borsa Gedeon Hess nyomdájáról írt írásait. És természetesen a többi írását is, hiszen nála hozzáértőbbet nemigen lehet találni, ha a régi nyomdákról kiadványokról van szó. A legtöbb írása a lenti linken olvasható (a többiről, és még néhány nagyszerű szerzőről később...)
Link: Könyvtörténeti írások

V. Ecsedy Judit

Még egy nagyon fontos szerzőre, illetve 4 könyvre hívnám fel a figyelmet (ahol találtam, ott a rövid ismertetést is odamásoltam):

Ecsedy Judit, V.: Titkos nyomdahelyű régi magyar könyvek, 1539-1800, Borda Antikvárium , 1996

Ecsedy Judit, V.:A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában (1473-1800), Balassi Kiadó Kft., 1999 A kötet a magyarországi könyvnyomtatás legkorábbi időszakának történetét tárgyalja a kezdetektől 1800-ig. Áttekinti az egyes nyomdák, kiadók, illetve könyvkereskedők történetét, munkásságát és hozzájárulását a magyarországi könyvkultúrához. Az utóbbi évtizedekben erőteljesen megnőtt az olyan, forrásokra támaszkodó könyv- és nyomdatörténeti cikkek, tanulmányok száma, amelyek lényegesen megváltoztatják és bővítik a magyarországi nyomdászatról és könyvkiadás - könyvkereskedelemről meglévő eddigi ismereteinket. Ezek összefoglalását és rendszerezését vállalja a kötet a kézműipari könyvnyomtatás határáig.

A krakkói nyomdászat szerepe a magyar művelődésben (magyar-lengyel-német ny.) Ecsedy Judit, V. (szerkesztő), Balassi Kiadó Kft., 2000

Ecsedy Judit, V.: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó Kft., 2004 Először jelenik meg teljes áttekintés a legkorábbi hazai könyvek betűiről és díszeiről, vagyis arról, hogy milyen betűket és díszeket felhasználva készültek az első Magyarországon nyomtatott könyvek. A Hungaria typographica sorozat első kötete a történeti Magyarország területén működ? nyomdák felszerelését 1473-tól, Hess András nyomtatványaitól egészen 1600-ig mutatja be, egyúttal mintegy rekonstruálva is e tipográfiákat.
A kötet három fő részből áll: tanulmányokból, Katalógusból és Táblákból. A bevezető tanulmányok a könyv és a sokszorosítás történetét, technikáját ismertetik, kiemelve az egyes nyomdák jellemző könyvdíszítési szokásait, díszanyagát, tipográfiai jellemzőit.
A kötet a hazai nyomtatványokban található betűk, könyvdíszek, illusztrációk teljes repertóriuma: minden egyes, a maga korában nyomdafestéket kapott illusztrációt, díszt, iniciálét (díszes kezdőbetűt), ábrát, nyomdai cifrát és betűt bemutat mérethű reprodukció formájában, amelyek leírását a Katalógus tartalmazza. Nem hiányoznak az összeállításból a legkorábbi térképek, hangjegyek sem. Minthogy Magyarországon a sokszorosított grafika első emlékeit kizárólag a könyvek őrizték meg, így a kötet nemcsak a legkorábbi hazai nyomdák tipográfiai emlékanyagát tartalmazza, hanem a legkorábbi nyomtatott grafikai alkotásokat is. Ezek túlnyomórészt fametszetek, de ritkaságként akad köztük rézmetszet is.
Itt nincs link, ezeket meg kell venni és elolvasni.

Hypnerotomachia Poliphili

Ha a fenti cim ismerős, vagy valaki hallott már az aldinákról, vagy Aldus Manutiusról, de még nem lapozta végig ezt a könyvet, akkor megteheti (467 oldal). Ha véletlenül mindezek ismeretlenek, akkor csak annyit kedvcsinálónak: 1499-ben jelent meg Velencében, a könyvgyűjtők és a biliofilek szerint "minden idők legszebb könyve"!
Link: A könyv

+ -

Plusminus - vizuális intelligencia: egyetlen oldalt találtam, ahol összegyűjtve láthatók a mai magyar tipográfusok.
Idézet: "A plusminus galéria a vizuális intelligencia egyik gyűjtőhelye. A megjelenés célja, hogy a meghívott alkotók megismerjék egymás munkáit, azokat a megbízásra készült vagy autonóm képeket, amelyek fontosak alkotójuk számára. Reméljük ez jó alap arra, hogy beszélgetések induljanak el a vizuális környezetről a szakmán belül és kívül egyaránt." A galériában: Árendás József, Bagossy Levente, Baráth Ferenc, Bonyhádi Károly, BP. Szabó György, Csatai Péter, Csernák Bence, Czakó Zsolt, Czeizel Balázs, Domján Gábor, Ducki Kristof, Eln Ferenc, Eperjesi Ágnes, Erky-Nagy Tibor, Farkas Anna, Gerhes Gábor, Göbölyös Luca, Halasi Zoltán, Hübner Dorka, Kassai Ferenc, Kálmán Tünde, Keresztes Dóra, Kéri Gáspár, Kóthay Gábor, Kuszkó Rajmund, Lerch Péter, Ligetfalvi Zsolt, Lobler Ferenc, Maczó Péter, Mészáros Péter, Molnár Tamás, Murakeözy Gabi, Orosz István, Őri Kiss István és Sík Andrea, Pálfi György, Suszter Viktor, Szalontai Ábel, Szegi Amondó, Tooth Gábor Andor, Tóth Yoka Zsolt, Várszegi György, Veres Tamás.
Link: plusminus

NYPL

Nemrég bejelentették, hogy a New Yorki Közkönyvtár (NYPL) elérhetővé teszi digitális képadatbázisát. A képeket könnyen kezelhető, és kereshető rendszerben töltötték fel, és itt többek között megtalálható egy gyűjtemény: Amerikai és Európai könyvborítók, 1926-1947. (a borítógyűjtemény 2000 darabból áll.) Igéretük szerint a gyűjtemény folyamatosan bővül, havonta kétszer frissítve. A borítókon kívül - ami még tipográfus szemmel érdekes lehet - többszáz kotta címlap, XIX. századi francia könyvkötések, századfordulós poszterek, színházi plakátok és lubok!!! És még nagyon sok minden, fotók, illusztrációk, ornamentikák, metszetek. A link a könyvborítora mutat.
Link: NYPL - könyvborítók

Fontana type

Az előző postban bemutatott Kozma ornamens ujraalkotása (mac-pc) is és még sok betű is ennek a magyar betűtervező társaságnak a munkája. 1999-ben alapítottátk cégüket, azóta a nemzetközi betűpiacon is megtalálhatóak (pl: myfont.com). Az igényesen elkészített betűk mellett hangsúlyt fektetnek a betűket bemutató mintalapok elkészítésére is, szinte már a régi letűnt kort idézik. Érdemes gyakran ellátogatni az oldalukra, mindig található néhány ingyen letölthető font, és ezek néha változnak. Az előbbiekben szerepelt Kozma ornamenseket én még ingyenes korában letöltöttem. Már csak a tervezők nevei következzenek: Kóthay Gábor és Szegi Amondó.
Link: Fontanatype

Kner

A Kner családról még sokat fogok írni, azon ritka pillanat volt a magyar tipográfia történetében, amikor a világ élvonalába tartoztunk. (Mármint ők.) Tanulmányaim kezdetén sokat tanultam a műveikből és írásaikból.
Knerékről szólva nem lehet kiker?lni Kozma Lajost, aki a kiadványaikat illusztrálta, díszítette. A linkbe ajánlott olvasmányt, aki tudja próbálja meg könyv formában elolvasni, mert a webes változatból kimaradtak a képek, amik bőségesen megtalálhatóak a nyomtatott könyvben. A kép pedig néhány Kozma díszítményt mutat. (Fontana type)
Link: A Kner család...