Ha még egy kicsit távolabb megyünk a nyomtatott betűk előtti korban, akkor érdemes megnézni ezt a néhány linket. Itt papiruszokat láthatunk, illetve azokra írt szövegeket.
Először is a papiruszról:
"...úgy készítik, hogy a papyrust tûvel igen vékony, de minél szélesebb szalagokra hasogatják. A legjobb minõséget a középrõl hasogatott szalagok adják, és így tovább, a felhasogatás rendje szerint... A papírgyártáskor az asztalt Nílus-vízzel nedvesítik meg. A zavaros víz a ragasztó szerepét játssza. Az asztalra elõször egy irányban fektetve képeznek réteget a szalagokból, kihasználva a papyrus teljes hosszát, majd egy erre keresztirányú réteggel már kész is a papír. Ez présbe kerül. Préselés után a lapokat napon szárítják, majd összefûzik õket. A szomszédos lapok mindig a finomság csökkenõ sorrendjében, a legdurvábbig követik egymást. Egy csomóba sohasem kötnek húsznál több lapot." Plinius szerint a papírragasztáshoz legalkalmasabb anyag a forró vízbe szórt lisztbõl és ecetbõl készül. De nem szabad a ragasztószernek egy naposnál sem öregebbnek, sem fiatalabbnak lenni. "Azután fakalapáccsal kell megvékonyítani a papírt, s be kell kenni vékonyan ragasztóval, majd újabb préseléssel eltüntetni az egyenetlenségeket és kalapáccsal nyújtani a papírt..." (folyt.)
Itt megnézhetjük hogyan készítették a papiruszt.
És a linkek:
– Princeton University Library
– Duke University
– University of Michigan
– University of California, Berkeley
– Ruprecht- Karls Universitat, Heidelberg
– Università di Lecce
– Universitat Köln
– Sorbonne
És még sok-sok hasznos link itt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése