helvetica (1)

A Helvetica Magyarországon pályázathoz valamilyen módon kapcsolódó néhány oldal következik. Az első: Marc Simonson (ms-studio) cikke.
A Helvetica az Arial és az Akzidenz Grotesk betűk összehasonlítása.

Personal views

Sokszor sopánkodtam magamban, hogy miért nem jutunk ki soha konferenciákra, és mikről maradunk le. Egy kis kárpótlás ez az oldal: Az ESAD (Escola Superior de Artes e Design de Matosinhos) négy éve rendezi a Personal views előadásait. Az idei előadások megnézhetők a neten, olyan nevek adnak elő, mint: Ellen Lupton, Jon Wozencroft, Gerald Unger, Eric Spiekerman, William Owen, Adrian Shaughnessy, Neville Brody, Andrew Blauvelt. Az előadások egy és háromnegyed órásak, rendkívül érdekesek, nagyon jó minőségben felvettek. Érdemes néhány estét rászánni. Tehát: klikk ide.









(itt találtam: typorifik, na, ezt az oldalt is érdemes nézegetni.)

A MATT nyílt levele

A MATT nyílt levele a Magyar Rádió elnökéhez

Tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT), mint a vizuális kultúra, a hazai alkotók és a szakma védelme céljából alakult szervezet, szükségesnek érezzük, hogy nyilvánosságra hozzuk a Magyar Rádió megújult grafikai arculatával kapcsolatos véleményünket. A következőkben röviden megfogalmazzuk az elkészült munkával és a munka létrejöttével kapcsolatos kritikánkat. Jóllehet, egy közmédium vizuális megújítására vonatkozó szándék megszületése örömteli esemény, amely üdvözlendő. Mindemellett az elkészült anyagot szakmai szempontból gyengének, a megvalósítás körülményeit pedig morálisan aggályosnak ítéljük.

Amint azt megtudtuk, a láthatóan messze nem professzionális teljesítményt nem egy magyarországi cég produkálta. Nem világos számunkra, hogy milyen szempontok dönthettek a jelölt kiválasztásánál.
Ehhez kapcsolódik további aggályunk, amely a morális felelősséget veti fel.
A Magyar Rádió, mint magyar közszolgálati médium nyilvánvaló felelősséggel tartozik a hazai kultúra iránt.

Meggyőződésünk, hogy a hazai – nemzetközi tapasztalatokkal is bíró – alkotók vagy kvalifikált alkotókat egyesítő – grafikai stúdiók között bőven akad olyan, aki hasonló feladatokat magas szinten képes megoldani. Nem értjük, hogy nyílt pályázat vagy egyéb konstrukció keretében miért nem kaphatta meg az esélyt Önöktől egyetlen hazai szakember sem a szakmai megmérettetésre. A magyar tervezőgrafika, mint kiemelten domináns műfaj a hazai vizuális művészetek között a mindenkori kultúra része. A megnyilvánulás lehetőségét elvenni a hazai művészektől szokatlan és indokolatlan gesztus egy kiemelt magyar közmédium részéről. Jogosnak érezzük tehát a hazai szakemberek megdöbbenését. Az Önök felelős társadalmi pozíciójában érthetetlen a teljesen kívülállóként való hozzáállás, amely reményeink szerint csupán puszta felületesség és nem egy közmédium működtetői számára kötelező szempontok szándékos figyelmen kívül hagyása.

Az előzőekben leírtak alapján a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni:

· Volt-e a döntéshozatali testület felelősei között tervezőgrafikus vagy más vizuális kommunikációval foglalkozó szakember?
· Kérték-e hazai tervezőgrafikai vagy tipográfiai szakértők vagy testületek véleményét a döntést megelőzően vagy azt követően? Ha igen, kik voltak azok? Ha nem, miért nem tartották ezt szükségesnek?
· Miben képviseli Önök szerint a megváltozott arculat azt a tartalmi változást, ami a MR műsorszolgáltatása terén végbement?
· Milyen tervezőgrafikai szakmai szempontok alapján döntöttek a kiválasztott tervező cég mellett?
· Milyen egyéb, nem vizuális szakmai szempont szerepelt még a kiválasztás kritériumai között?
· Milyen feladatok, részfeladatok elvégzésére kapott megbízást Önöktől a megbízott cég?
· A megbízott cég konkrétan mely referencia munkái győzték meg Önöket arról, hogy a megbízott vélhetően alkalmasabb lesz más tervező(k)nél a feladatra?
· Véleményük szerint az elkészült MR arculat azonos szakmai színvonalú-e a megbízott cég korábbi munkáival?
· A tervező cég kiválasztásában szerepet játszott-e az új arculat tervezésére fordítható összeg nagysága?
· Mi az oka, hogy egy közszolgálati médium esélyt sem adott hazai tervezőknek a feladat elvégzésére?
· Meggyőződésük-e, hogy az elkészült új Magyar Rádió vizuális arculat tervezésének megrendelése, a tervezés lebonyolítása, a végső tervek elfogadása során minden az elvárható szakmai, etikai normákkal összhangban és az előírt törvényes keretek között zajlott?

A szakmai bírálat tekintetében jelen levél keretein belül csak a lényegesebb pontokat emeljük ki. Részletesebb szakmai állásfoglalást felkérésre közlünk.

Szakmai kifogásaink:

· A logotípia súlyos fekete foltja hagyományosan negatív asszociációkat ébreszt a közfelfogásban élő sztereotípiák miatt. Formai megoldása nélkülözi az optikai izgalmat. Átlagos jellegtelensége és a tartalomra utaló vizuális karakterek hiánya miatt nem feltűnő. A fekete flekk mögötti színes elemek1 nem működnek monokróm formában. Megjelenésében inkább egy vizuális médiumot sugall.
· Az „mr” kezdőbetűk kisbetűs megoldása önmagában is problémás. Léteznek nagyon sikeres példák a formabontó módon felhasznált, szokatlanságával kihívó kisbetűk tulajdonnevek esetében való alkalmazására. Ilyen esetekben fontos a következetesség az összes elem esetében. Ha a járulékos elemek között klasszikus funkcióban szerepel a nagybetű-kisbetű hierarchia, a kisbetűs tulajdonnév degradálja hordozóját. Egy tekintélyes közmédium esetében egy ilyen lehetséges asszociáció nem szerencsés.
· Az egyébként is problémás logó túl kisméretű alkalmazása a csatorna arculatok esetében gyakorlati szempontból érthetetlen. A csatorna arculatok elemei koncepciótlan módon vannak egymás mellé sorolva. Bizonyos elemeik lépték váltáskor eltűnnek vagy torzulnak (pl. kottavonalak2). A három csatorna karakterében hasonlóan esetleges és unalmas összhatást kelt. Emellett mégsem tűnnek egy sorozat tagjainak a tipográfia következetlenségek és a közös, összefogó elem hiánya miatt. A grafikai elemként használt idézőjelek3 a magyar helyesírástól eltérő, ezért magyar nyelvi környezetben hibás alkalmazása véleményünk szerint nem elfogadható. Indokolatlan hatást kelt a PETŐFI felirat csupa nagybetűs4 megoldása szemben a Kossuth és Bartók feliratok nagy kezdőbetűs de kisbetűs megoldásával. Egy sorozat három tagjából miért csak kettő követ egy mintát? A harmadik tag ezektől eltérő tipográfiai karaktere milyen külön üzenetet hordoz?
· A felsoroltak miatt általános optikai struktúrálatlanság jellemzi a próbálkozást, amely méltatlan egy a Magyar Rádió jelentőségű médium vizuális kommunikációjához. A három csatorna sorrendje, sorszám és betűmérete sem tisztázott módon állít fel hierarchiát. Az eltérő méret automatikusan rangsorol.
· Mindezek, illetve ezen felül még több további, itt nem részletezett szakmai hiba azt a hatást kelti, mintha egy képzetlen, vagy rendkívül felületes alkotó próbálkozása lenne az új grafikai arculat.
· Meggyőződésünk, hogy egy felkészült szakmai zsűri hasonló aggodalmakat fogalmazott volna meg a döntéshozatal és az elfogadás alkalmával.
A MATT elnöksége és tagsága nevében várjuk mielőbbi válaszaikat.

Üdvözlettel,
MATT
Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága

Lelkes László
elnök
Munkácsy-díjas grafikusművész
egyetemi adjunktus

Tájékoztatásul közöljük, hogy az Önöknek írt levelet nyílt levél formájában több nyomtatott és egyéb médiumban is közzétesszük.


Átvéve a MATT honlapjáról.

manystuff

És újra egy külföldi: manystuff.org – Charlotte Cheetham június elején átköltözött blogja: napi, friss munkák, linkek. Döbbenetesen pontos minőségérzékkel válogat a hálón lévő dolgokból. A régebbi blogja pedig itt látható.

hazai blogok

Ne mindig csak a külföldi blogokat nézegessük, néhány hazai olvasgatnivaló (a teljesség igényével készülne ez a lista, ezért minden új linket nagyon szívesen vennénk):
először is a Tipokert, ahol ugyanígy a blogokat gyűjtik, az új bejegyzések rögtön megjelennek rajta.
Aztán:
mashkulture
haldesign
zwoelf – typoblog
Balla Dóra - typo-grafika
Use my head!
dinnye
black rainbow
gr4ss
font hírek
propono
Jehova is back
design hung(a)ry
jobart & Kóthay's
addict

oktatás:
Balla Dóra - MKE
Balla Dóra - budai rajziskola
budai rajziskola - diákmunkák
bogi

diák:
Benedek Adrienn
vigo art
deux milliards
cafi
prequel design
Herner Levente
Kapitány Eszter
Büki Orsi
wie der monat
Sajó Réka
Krea projekt
csermak zsuzska

A Soviet Poster A Day

Folytatva az újabb blogokat: Alexander Zakharov július közepén indult blogja, természetesen szovjet plakátokról. Részletes adatokkal, érdekes magyarázatokkal.
Minden nap: A Soviet Poster A Day

iLT

Most néhány új blog következik (legalábbis nekem új), kezdjük az egyik kedvencemmel: I Love Typography.
Néhány postcím:
– Criminal Type
– The Return of the Serif. Type Terminology
– Typography Kills!
– Who Shot the Serif? Typography Terms
– Identify That Font
– Type You Like Mobile
– Smashing Typography
– Helmut Schmid at ddd Osaka


Itt lehet olvasni, és a kép is innen: I Love Typography

PBO (2)

Ez a link az első postjaim között volt (már nem elérhető). PBO – Publisher's Binding Online, 1815–1930. Egyébként is megérdemelne újra egy postot, mert jelentősen megváltozott az oldal, átláthatóbb, könnyebben kezelhető lett. És rengeteg külső link található a magyarázó szövegekben.
Nézegessünk szép könyvkötéseket.

számok

Éppen ezt a könyvet nézegettem, és már rögtön az első oldalán látható dátum láttán:



jutott eszembe, hogy a római számokról még nem volt szó. Pedig, például, itt a képen levő számoknál sem egyszerű a dátum olvasása.
Ez a kis ábra talán segít:



A római számokról és még néhány furcsa karakterről ebben a pdf-ben találunk érdekes magyarázatot (az előző ábrát is innen kölcsönöztem). Ha valakit még ennél is jobban érdekelnek a számok, akkor itt vagy itt vagy
itt érdemes olvasgatnia.

képek

Beszkenneltem néhány képet a kedvenc typokönyvemből, itt lehet nézegetni.

Operina

La Operina - egy 32 oldalas kis könyvecske. A könyv fatábláról nyomtatott könyv, 1522-ben jelent meg, szerzője Ludovico Vicentino degli Arrighi (1475-1527). Könyvében a pápai kancelláriában használatos írást mutatja be.
A könyv letölthető pdf formátumban az operina.com (free eBook kiadó) oldaláról (és még egy-két más csemege is). Vagy megnézhető egy online kiadás a Type, handwriting, and lettering oldalán, fordítással (angol), magyarázatokkat. Ezen az oldalon is érdemes körülnézni! Vagy akár meg is vehető (igaz, csak az 1533-as második kiadás) itt, a 97-es tétel.
Betűjét később újrametszették: Frederick Warde - Arrighi néven, (ez a betű újra kapható a Dale Guild Type Foundrynál, a matricáit is megnézhetjük). Majd ezt használta fel Bruce Rogers a Centaur betűtípus kurzívjának. Vagy Jonathan Hoefler betűje a Requiem, (75 ligatúrával!). Vagy a P22 Operina, (érdemes megnézni a pdf mintalapját). És Aldus Manutius, és Stanley Morison és Poliphilus és Blado és Adobe Jenson és folytathatnánk... De nagyon elkalandoztunk. Tehát a könyv pdf-ben: itt.

IAMPETH

Egy döbbenetes gyűjtemény a szépírni tanulóknak (vagy kalligráfus tanulóknak): IAMPETH – The International Association of Master Penmen, Engrossers and Teachers of Handwriting oldalon összegyűjtöttek szép régi könyveket ebben a témakörben, melyek megtekinthetőek online, vagy letölthetőek pdf-ben. (A linkeket áttettem ide, a pdf feliratra kattintva leölthetőek a könyvek.)
Érdemes megnézni a videókat is, azokból is sokat lehet tanulni.

Tehát a könyvek:
– Ames, Daniel T., 1884, Ames' Guide to Self-Instruction in Practical and Artistic Penmanship (pdf)
– Behrensmeyer, H.P, Lessons in Practical Penmanship (pdf)
– Barnett, C.A., J.T. Henderson and J.N. Yocom, 1901, Oberlin Business College - Compendium of Penmanship (pdf)
– Canan/Zanerian College, 1921, C.C. Canan Collection of Penmanship - The Canan Book, Copyright © by Zaner-Bloser, Inc. Used with permission.  All rights reserved. (pdf)
– Champion, Mary L., Champion Method of Practical Business Writing (pdf)
– Charles, A.A.S., 1983, Steel Pen Trade 1930-1980  Used with permission.  All rights reserved. (pdf)
– Clark Clinton H.: The Clinton Clark Scrapbook
Part One (pdf)
Part Two (pdf)
Part Three (pdf)
– Courtney, F.B., The Francis B. Courtney Scrapbook, courtesy of Bob Hurford (pdf)
– Dennis, W.E., 1914, Studies in Pen Art (pdf)
– Gaskell, G.A., 1883, Gaskell's Compendium of Forms (the section on writing) (pdf)
– IAMPETH Scrapbooks - A remarkable collection of Golden Age penmanship
Number 1 (pdf)
Number 2 (pdf)
– Jones, C.W., editor, 1914, Lessons in Engraver's Script(pdf)
– Jones, C.W., editor, 1914, Ninety-five Lessons in Ornamental Penmanship (pdf)
– Kelchner, L.M., 1901, Complete
Compendium of Plain Practical Penmanship (pdf)
– Knowles and Maxim, publisher, 1881, Real Pen Work - Self Instructor in Penmanship (pdf)
– Madarasz, Louis, Lessons in Advanced Engraver's Script, published by C.W. Jones (pdf)
– Madarasz/Zanerian College, 1911, The Madarasz Book - The Secret of the Skill of Madarasz, Copyright © by Zaner-Bloser, Inc. Used with permission.  All rights reserved. (pdf)
– McDonald Business Academy, 1894, Penman's Leisure Hour (pdf)
– Mills, Edward C., 1903, Modern Business Penmanship (pdf)
– Noyes, Enoch, 1839, Noyes's Penmanship (pdf)
– Palmer, A.N., 1919, Palmer's Penmanship Budget (pdf)
– Palmer Company, The A.N., Portfolio of Ornate Penmanship (pdf)
– Real Pen-Work Publishing, 1867, Bible Pearls of Promise (pdf)
– Spencer Authors, 1874, Theory of Spencerian Penmanship (pdf)
– Spencer Brothers, 1881, New Standard Practical Penmanship (pdf)
– Spencerian Authors, 1879, New Spencerian Compendium (pdf)
– Williams, J.D. and S.S. Packard, 1867, Gems of Penmanship (pdf)
– Zaner, C.P., 1920, Lessons in Ornamental Penmanship (pdf)
– Zaner, C.P., 1900, The New Zanerian Alphabets (pdf)

David Pearson

Kedvenc könyvtervezőm - David Pearson a Penguin új sorozathoz (Great Loves) tervezett borítóit ajánlotta a minap a The Book Design Reviw blog.
Great Loves – a saját oldalán
Great Loves – a Penguin oldalán
– így készült...

És néhány régebbi munkája:
– Great ideas vol I.




– Great ideas vol II.




– Great ideas (Germany)


És még:
– interjú (etapes)
– eye magazine
– première de couverture
– Creative Futures
És mégegyszer: David Pearson oldala

Frutiger

Most, hogy Helvetica 50 lázban ég a szakma, hajlamosak vagyunk elfelejteni egy fontos előzményről, Adrian Frutigerről és az általa tervezett Univers betűről. Érdemes megnézni Mark Simonson FrutigerTalk oldalát (illetve pdf-jét, 17,6 MB). Egy nagyon személyes bemutató, nagyon szép illusztrációkkal. (2006-os előadás anyaga, az előadásról bővebben itt és itt)

(itt találtam: typotect – typographic community)

information aesthetics

Similar Diversity – Egy érdekes projekt - vizuálisan megjeleníteni, összehasonlítani, elemezni szövegeket. Az alkotók a zsidó, keresztény, iszlám, hindu és buddhista szent könyveket elemezték így: a legtöbbször előforduló személyek és a hozzájuk kapcsolódó igéket jelenítik meg egy nagy képen, külön színekkel jelölve, hogy melyik könyvben (vallásban) milyen arányban jelenik meg. (Ennél azért bonyolultabb, ez elolvasható a weboldalukon.)


Voltak már hasonló kísérletek, a bíblia elemzésére, például az exegesis vagy a gospelspectrum.



Linda  Becker: In Translation - A Visualisation of Language könyvecskéje Bábel tornyának történetét elemzi 9 különböző nyelven.


Az information aesthetics oldalán lehet ilyesmiket találni még sokat.

Tótfalusi Kis Miklós

Update!



Mivel alig található a weben Tótfalusi Kis Miklós munkái közül bármi is, ezért feltettem ide (majdnem) minden munkájából legalább egy oldalt.

És még egyszer, bár már volt egyszer:

"TÓTFALUSI KIS Miklós; M. Tótfalusi, Miszt-tótfalusi, Misztótfalusi (Alsómisztótfalu, 1650. ?–Kolozsvár, 1702. márc. 20.): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. Misztótfaluban, Nagybányán és a nagyenyedi Bethlen kollégiumban tanult. Itt 1677-ben senior. Pápai Páriz Ferenc barátja; coccejánus meggyőződésű. Fogarason rektor. 1680 októberében Amszterdamba érkezett, hogy felügyeljen a készülő magyar bibliakiadásra. A Blaeu-nyomdában kitanulta a nyomdászmesterséget és a betűöntést. Kiváló betűmetsző vált belőle, 1686-tól egész Európából érkeztek megrendelései, de metszett héber, görög, örmény betűket; ő készítette az első grúz nyomtatott ábécét. Betűmintalapja 1686–1689 között nemzetközi mércével mérve is jelentős. 1954-ben tisztázódott, hogy az évszázadokon át Európa-szerte kedvelt betűtípus, amelyet addig Anton Jansonnak tulajdonítottak, Tótfalusi Kis Miklós alkotása. Tótfalusi Kis Miklós jelentős vagyonát a magyar nyelvű bibliakiadás költségeire fordította. 1689-ben fölszámolta virágzó amszterdami műhelyét, és nyomdaalapítási tervvel visszatért Erdélybe. Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdájának több helyről származó betűkészletét. Az újjáteremtett műhely 1693-tól több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki. Lektori, kiadói munkássága, polgári öntudata az egyházi értelmiség éles támadásait hívta ki. Tótfalusi Kis Miklós a latin nyelvű Apologia Bibliorumban (Kolozsvár, 1697) védelmezte bibliakiadásában a fordítás helyesbítését; rendszerezte és megindokolta helyesírási elveit. 1698-ban adta ki önigazoló, ellenfeleit leleplező röpiratát Maga személyének, életének és különös cselekedeteinek mentsége, melyet az irégyek ellen, kik a közönséges jónak ezaránt meggátolói, írni kénszeríttetett címmel. Az enyedi zsinaton állításainak visszavonására, Mentsége példányainak megsemmisítésére, Retractatio (Visszavonás, Kolozsvár, 1698) kinyomtatására és eklézsiamegkövetésre kényszerítették. Testben-lélekben megtörve halt meg. Temetésének napjára, április 24-re nyomdája halotti kártát adott ki Csepregi Turkovics Mihály prédikátor, Vízaknai Bereck György orvos, a kollégium diákjai és 5 nyomdászlegény verseivel. – Tótfalusi Kis Miklós munkásságának kiindulópontja a bibliakiadás. Az Utrechtben tanuló Csécsi János és Kaposi Juhász Sámuel segítségével, Coccejus értelmezéseit érvényesítve fölülvizsgálta a Károlyi-fordítás szövegét; előteremtette a kiadás anyagi alapjait, korszerű betűtípusokat és logikus helyesírási elveket alkalmazott. 12-rét alakban adta ki a bibliát 3500 példányban (Amszterdam, 1685), az Újszövetséget és a zsoltárokat 4200 példányban (Amszterdam, 1686). Törekvésének, hogy minél olcsóbban, minél több bibliát adjon a nép kezébe a műveltség terjesztése érdekében, logikus folytatása hazai kiadói programja: nagyszámú olcsó, hasznos, helyesírási, tartalmi és tipográfiai szempontból kifogástalan könyv megjelentetése. Igyekezett kielégíteni az iskolák tankönyvigényét, közzétette az államélet, közélet kézikönyveit; kiadta Pápai Páriz Ferenc, Felvinczi György műveit, Comenius tankönyvét, Balassi és Rimay Istenes énekeit, Nyéki Vörös Mátyás verseit, Haller János Hármas istóriáját. Saját költségén adta ki, s ingyen osztotta szét Szőnyi Nagy István Magyar oskola című ábécéskönyvét (1695). Előszavai, a hasznos tudnivalókkal kiegészített naptárak toldalékai jelzik népművelő programját, kiadói elveit. A helyesírás egységesítésére és egyszerűsítésére tett újításai meggyökereztek; ezeket is összegző Apologiája a magyar helyesírás-történet fontos dokumentuma. Mentsége az emlékirat, önéletírás szubjektív elemeit az éles társadalombírálat hangjával ötvözi. Széttöredező, látszólag logikátlan szerkezetét a szenvedély szuggesztivitása tartja egységben. Alkalmi és üdvözlő versein kívül verses alkotása az 1697. május 6-án Kolozsvárt pusztító tűzvészről írt Siralmas panasz. Pápai Páriz Ferenc Életnek könyve című verses művében állított emléket barátjának; ezt Bod Péter Erdélyi Féniks (1767) címmel újra kiadta."
Forrás és nagyon ajánlott oldal

Gallery

typoolinks

A typolinks.de oldalán tipográfiával kapcsolatos linkeket gyűjtik össze. Jó kattintgatást!

graphic exchange

Nagyon friss és nagyon szép munkák gyűjteménye érdemes naponta nézegetni: ezt az oldalt.

papirusz

Ha még egy kicsit távolabb megyünk a nyomtatott betűk előtti korban, akkor érdemes megnézni ezt a néhány linket. Itt papiruszokat láthatunk, illetve azokra írt szövegeket.
Először is a papiruszról:

"...úgy készítik, hogy a papyrust tûvel igen vékony, de minél szélesebb szalagokra hasogatják. A legjobb minõséget a középrõl hasogatott szalagok adják, és így tovább, a felhasogatás rendje szerint... A papírgyártáskor az asztalt Nílus-vízzel nedvesítik meg. A zavaros víz a ragasztó szerepét játssza. Az asztalra elõször egy irányban fektetve képeznek réteget a szalagokból, kihasználva a papyrus teljes hosszát, majd egy erre keresztirányú réteggel már kész is a papír. Ez présbe kerül. Préselés után a lapokat napon szárítják, majd összefûzik õket. A szomszédos lapok mindig a finomság csökkenõ sorrendjében, a legdurvábbig követik egymást. Egy csomóba sohasem kötnek húsznál több lapot." Plinius szerint a papírragasztáshoz legalkalmasabb anyag a forró vízbe szórt lisztbõl és ecetbõl készül. De nem szabad a ragasztószernek egy naposnál sem öregebbnek, sem fiatalabbnak lenni. "Azután fakalapáccsal kell megvékonyítani a papírt, s be kell kenni vékonyan ragasztóval, majd újabb préseléssel eltüntetni az egyenetlenségeket és kalapáccsal nyújtani a papírt..." (folyt.)
Itt megnézhetjük hogyan készítették a papiruszt.

És a linkek:
– Princeton University Library
– Duke University
– University of Michigan
– University of California, Berkeley
– Ruprecht- Karls Universitat, Heidelberg
– Università di Lecce
– Universitat Köln
– Sorbonne

És még sok-sok hasznos link itt!

manuscripts - Columbia

100 kép többféle felbontásban, többféle rendezési elv szerint, ez valahogy itt maradt még régről, mert az új oldal a már említett Digital Scriptorum.