Type Design Philosophy

Egy érdekes cikk olvasható a typotheque oldalán – Martin Majoor: Type Design Philosophy. A cikk a sans serif betűkkel foglalkozik, a sans serif eredetével, a serif és a sans serif viszonyával, a sans serif kurzív problémájával és természetesen a szerző (betűtervező) nézeteit is megismerhetjük.
– a cikk: Type Design Philosophy
– Peter Bilak interjúja
– Martin Majoor betűi

akzidenz grotesk

Még a Helvetica Magyarországon pályázat kapcsán nézegettem ezt az oldalt. Tobias Battenberg készítette ezt a projektet, betűket vetített az éjszakai városban. Akzidenz grotesk betűket. A teljes képanyag letölthető pdf-ben is.

matt válaszlevél

2.
Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettük válaszát, melyet nyílt levelünkre küldött. Sajnáljuk azonban, hogy a tervezőgrafikus és tipográfus szakma nevében írott levelünkben összefoglalt kérdéseinkre nagy részben továbbra sem kaptunk választ.

Nem értjük továbbá, hogy kérdéseink miért csak „nehezen értelmezhetőek” az önök által kihangsúlyozott „nemzetközi színvonalú márkaépítés világában”. Félreértette levelünket, ha tartalmából arra a meggyőződésre jutott, hogy a MATT „nem képes elfogadni az Európai Unióban tevékenykedő nemzetközi műhelyek megjelenését a hazai piacon”. Habár a MATT, mint szakmai érdekvédelmi szervezet alig több mint egy éve működik, elnöksége és tagjai között jó néhány komoly referenciákkal és akár évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember van. Többen közülük nemzetközi cégeknél is folytatták eddigi pályájukat.
Megállapítjuk viszont, hogy Önök, a levelükben leírtak szerint nem fogadják el a hazai műhelyek létezését a hazai vizuális és marketingkommunikációs piacon. A MATT nem a külföldiek részvételét nehezményezi a hazai feladatok elvégzésében. A vizuális kommunikációs szakma egy nemzetközi közösség. Hazánkban is számos nemzetközi stúdió és ügynökség működik.
A MATT a szakma Magyarországon működő képviselőinek teljes kizárását nem fogadja el az Önök, mint közmédium részéről.
Félreértés lehet az a megjegyzésük is, melyben megállapítják, hogy „a MATT szemlélete a grafikai arculatot illetően szervezettől, üzleti- és közszolgálati feladatoktól és céloktól független szépészeti jelenségként való felfogását tükrözi”. Ez valótlan, hiszen szakmai kritikáink az elkészült munkában többek között éppen a gyakorlati céloktól független szemléletet bírálják.

Mivel nyílt levelünkben feltett lényeges kérdéseink nagy részére semmilyen választ nem kaptunk, abból arra következtetünk, hogy Önök vagy nem tudják, vagy szándékosan nem akarják a nyilvánosság előtt megválaszolni azokat.

Az Önök levelében foglaltakat egy burkolt, de tényszerű állításnak fogjuk fel, miszerint Önök a szakma hazai képviselőit eleve alkalmatlannak ítélik a Magyar Rádió arculattervezésére és ehhez kapcsolódó feladatok elvégzésére.

Önök, a szakmai kérdések, kritikák megválaszolására a megbízott Navyblue nevű cég vezetőjét, Ron Cregan-t kérték fel. Ebből az derült ki számunkra, hogy pártatlan és elfogulatlan hazai szakember nem állt rendelkezésükre a megvalósult munka kapcsán szakmai vita lefolytatására. Habár levelünket Önöknek és nem a megbízott cégnek címeztük, Ron Cregan úr válaszaira egy személyesen neki címzett levélben reagálunk. Ron Cragen nyilvános szakmai vitára való kihívását elfogadjuk. Erre a legjobb alkalom a rövidesen megrendezésre kerülő budapesti Design7, amely eseményre meghívásunkra több neves külföldi előadó érkezik. Vendégünk lesz Jonathan Barnbrook is Londonból, Erich Alb Svájcból és bizonyára Önök által is jól ismert Linotype is képviselteti magát.

Mivel választ nem kaptunk, kérdéseink továbbra is a következők:

· Mi alapján minősítették a szakma hazai képviselőit eleve alkalmatlannak a tervezési feladatra?
· Hogyan és milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy az Önöktől közvetlenük megbízást kapott Navyblue stúdió alkalmasabb minden más, akár külföldi cégnél is az Önök által megfogalmazott tervezési feladatra?
· Volt-e grafikus, tipográfus vagy egyéb vizuális szakember a megbízott cég kiválasztásakor és az elvégzett munka elfogadásakor, aki segítette az Önök munkáját? Ha volt, ki volt az? Ha nem volt, miért nem tartották ezt szükségesnek?
· Önök, mint egy közszolgálati nemzeti médium vezetősége és egyben a hazai kultúra felelősei, a törvényben előírtakon túl miért nem tartották morálisan is szükségesnek, hogy a szakmát képviselő hazai művészek, szakemberek is kapjanak esélyt a feladat elvégzésére?
· Miben képviseli Önök szerint a megváltozott arculat azt a tartalmi változást, ami a MR műsorszolgáltatása terén végbement?
· Milyen feladatok, részfeladatok elvégzésére kapott megbízást Önöktől a megbízott cég?
· A tervező cég kiválasztásában szerepet játszott-e az új arculat tervezésére fordítható összeg nagysága?

A MATT elnöksége és tagsága nevében várjuk mielőbbi válaszaikat.

Üdvözlettel,
MATT
Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága

Lelkes László
elnök
Munkácsy-díjas grafikusművész
egyetemi adjunktus

(forrás: MATT)



(Ez a kép pedig a Blikk augusztus 16. számában megjelent sajtóhírdetés. Érdekesen illeszkedik az eddig tárgyalt arculatba – sehogy.)

meghívó

2007. október 9-én, kedden, 19 órakor kiállítás nyílik a pályázat 50 legkiemelkedőbb alkotásából a Gödör Klubban. Az Aranyrajzszög kiállítással és díjátadással egybekötött szakmai esemény a Graphifest nevet kapta.

Az első Graphifest keretén belül szakmai napot is rendez a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok társasága (MATT). A Gödör Klub előadótermében 15.00-tól levetítjük Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét, és 16.30-tól három szakmai előadás következik. Az előadók világszerte ismert és elismert grafikusok (pl. Jonathan Barnbrook, UK). A kiállításmegnyitó előtt, az előadások elhangzása után szakmai kerekasztalbeszélgetést rendezünk. A szakmai napon való részvétel ingyenes, az előadások eredeti nyelven zajlanak. Szinkrontolmácsot a MATT és a Design Terminál biztosít.

hazai blogok (2)

Frissítettük egy darabig az előző hazai blogok postot, most viszont kitettük jobboldalra, hogy mindig elérhetőek legyenek. És igyekszünk mindig frissíteni, bővíteni. Továbbra is várjuk az észrevételeket, linkeket.

mr válaszlevél (3)

Az előző posztra érkezett reakciók nehezményezték, hogy csak elhelyezési hibákkal foglalkozott az elemzés, és nem magukkal az arculatokkal, illetve logókkal. Akkor folytassuk. A postban látható logók a navyblue honlapjáról valók. (Itt találtam a legnagyobb méretű logókat, és talán ezek tekinthetőek autentikusnak.)

A MATT nyílt levelében megfogalmazta ugyan a most tárgyalandó problémákat, de talán nem érzékeltette szemléletesen, hogy mik is ezek a problémák. Ezzel a kis képanyaggal talán érthetővé válnak az ott leírt mondatok.

– "A fekete flekk mögötti színes elemek nem működnek monokróm formában."
Minden tervezőgrafikus, aki már tervezett emblémát, logót, az szembesült már azzal az elvárással, hogy a tervének működnie kell akkor is, ha csak egy színnel dolgozhat (például a fax papírok tervezésekor, vagy olyan újsághírdetésnél, amikor az újságot csak egy színnel nyomják). A MATT fenti mondata szerint, ennél az arculatnál ez nem működik. Nézzük meg, hogy miért.
Egy többszínű arculatnál a tervezőnek döntenie kell, hogyha fekete-fehérben kell megjelennie, akkor mely színek lesznek feketék és mely színek lesznek fehérek. (Mivel nem áll rendelkezésünkre az arculati kézikönyv, ezért végignézzük az összes lehetőséget.)

– csak az lesz fekete, ami a színes változatnál is fekete, a többi fehér lesz:

Ez láthatóan nem működik, menjünk tovább.

– Vegyük a fekete mellé még a lilát, ezek lesznek feketék, a többiek meg fehérek:

Itt már a mr-2 Petőfi csatornánál működik, de megfigyelhető, hogy az mr logónál már nem működik rendesen (ha azt tekintjük rendesnek, ami a 3 csatornánál megjelenik).

– Akkor vegyük hozzá még a kéket is:

Hááát.

– Jöjjön a narancs is:


– És a szürke se maradjon ki:

Így működik a leginkább, kivéve azt az apróságot, hogy a fő mr logó elveszti azt a jellegzetes alakját, ami a csatornáknál megjelenik. És ezt elveszti, ha a feketén kívül bármelyik színt még feketének veszünk...

Ilyenkor csak az a teljesen következetlen megoldás választható, hogy az egyik logónál (mr) más szabályok érvényesek, mint a másik háromnál:

És ezt hívják szakmai hibának.

Azt a szubjektív megjegyzést azért hozzátenném, hogy ebben az esetben a logókhoz odatett kis mr logók különösen bénán néznek ki, kinőtt bibircsókra emlékeztetnek. De ez csak egy szubjektív megjegyzés, biztos van akinek tetszik így.


A következő szakmai kifogás a MATT leveléből:
"A három csatorna sorrendje, sorszám és betűmérete sem tisztázott módon állít fel hierarchiát. Az eltérő méret automatikusan rangsorol."
És Ron Cregan válasza:
A logók tiszták, kiegyensúlyozottak és tökéletesen harmonikusak.

Akkor nézzük:
A számokat kihagyjuk, az magas labda lenne. Ott látható rögtön, hogy az 1-es a legnagyobb aztán a 3-as végül a 2-es.
Nézzük inkább a többi elemet. Helyezzük egymásra a 3 logót:


Emeljük az azonos elemeket, például a mindhármon szereplő mr logót:


Tegyük csak szépen egy más mellé őket, hátha nem derül ki rögtön:

Két logó mérete azonos, a harmadik nagyobb. Ez bizony valamiféle hierarchiát állít fel. A nagyobb biztos valamiért fontosabb.

Vagy vegyünk egy másik esetet. Megint csak induljunk ki a három egymásra tett logóból:


Most emeljük ki a három adónak a nevét:


Rakjuk csak szépen egymás alá vagy egymás mellé:


És most állítsuk bátran: minden nagyon kiegyensúlyozott és tökéletesen harmonikus. (És akkor még nem is részleteztük, hogy két felirat szürke, a harmadik meg egy színes flekkben inverz.)

És végül nézzünk meg a tervező cég oldaláról származó szöveget:

Itt még pontosan tudták, hogy ha a szövegben nagyobb, más színű feliratok vannak, akkor az valamiféle hierarchiát jelöl. A rádió arculatánál ezt már nem így gondolták.

Na ezt meg majdnem elfelejtettem:
Bizonyos elemeik lépték váltáskor eltűnnek vagy torzulnak (pl. kottavonalak).
A konkrét példa:



A képre kattintva eredeti méretben láthatjuk a logók kisméretű felhasználását. (forrás: radio.hu)

mr válaszlevél (2)

Akkor most nézzük néhány szakmai kifogást is, kicsit részletesebben.
(A képekre kattintva nagyobb méretűek és jobban láthatóak lesznek.)

Először nézzük végig, hogy a Magyar Rádió új arculatának milyen megjelenéseivel találkozhattunk:
– (1) a bejelentéskor (index.hu)


– (2) a rádió honlapján a bejelentéskor (radio.hu, takrad.fw.hu)


– (3) a MATT nyílt levelében (matt.org.hu)


– (4) a MATT honlapján (matt.org.hu)


– (5) a rádió honlapján most (radio.hu)


– (6) a rádió bejáratánál (takrad.fw.hu)


Megnézve a fenti képeket, megállapíthatjuk, hogy az arculat elemei:
– mr logó
– Magyar Rádió felirat
– a 3 csatorna logója
– a 3 csatorna felett és alatt levő színes flekkek
– szlogenek
Azt is megállapíthatjuk, hogy ezek itt mindig együtt jelennek meg.

Nézzük ezeknek a viszonyát:
Első ránézésre is látható, hogy
– az mr logónak nincsen egységes helye és mérete a többi elemhez képest
– ugyancsak nincsen állandó, egységes helye és mérete a Magyar Rádió feliratnak

Ezt azért a szakma hibáknak tekinti, szakmai hibáknak.

Akkor ezt vágjuk is le ezeket, nézzük meg, hogy a többi elem, hogy helyezkedik el (a sorrend a fenti sorrendet követi).






Így egymás alatt látva, azt is kijelenthetjük, hogy:
– nincsen egységes vastagsága a színes flekkeknek sem fent, sem lent, sem egymáshoz viszonyítva.
– nincs egységes mérete a 3 adót elválasztó fehér térköznek sem
– nincsen egységes helye a 3 adó emblémájának az alsó és felső színes sáv közötti fehér részben, hol középen áll, hol lent kétszeres fehér térközzel, mint fent.
– nincs egységes mérete a 3 adó logójának sem

A fentieket a szakma hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.


De legyünk nagyon-nagyon jóindulatúak, tekintsük ezeket a hibákat az alkalmazók hibáinak, és nem tervezési hiányosságoknak. Válasszunk ki ezek közül egyet, és tekintsük azt a "jó" használatnak. Az egyszerűség kedvéért azt ami most is látható a Magyar Rádió honlapján (radio.hu). Ezt:


Az már az első pillanatban feltűnik, hogy a logók nem egyforma szélesek:


A magasságnál sincs szerencsénk (bár láthatóan az volt a cél, hogy egyforma magasak legyenek), a 3 logó teteje egy vonalban van ugyan, de az aljuk már nem, az pontatlan:


Nem beszélve olyan apróságról, ami a szakmában közhely, hogy valami optikailag akkor tűnik egyforma magasnak, ha az íves végződések kicsit kilógna a vízszintes vonallal záródóakhoz képest. Például a betűket is így készítik:


Ennek ismeretében érdemes egy pillantást vetni a jobbra állított mr logó és az alatta levő színes flekkek jobb oldalára.

A szakma ezeket is hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.

A 3 csatorna logója és az alatta levő szlogenek elhelyezése... hogy is mondjam, nem igazán sikerült:


– az 1-es logó az alatta és felette levő színes flekkhez képest középen van, a szlogen viszont balra csúszott
– a 2-es logó kicsit jobbra csúszott, az alatta levő logó viszont balra
– a 3-as logó jobbra csúszott, az alatta levő szlogen pont középen van.
Talán mindet középre akarták állítani, akkor az 1-es logó és a 3-as szlogen áll jól,
vagy ki tudja... ha optikailag akarták középre állítani, akkor a 2-es logó áll jól.

Ezeket pláne hibáknak tekinti a szakma, súlyos szakmai hibáknak. Vagy inkább összecsapott, de mindenképpen elfogadhatatlan munkának.

Eddig az elemek együttes alkalmazását vizsgáltuk. Nézzünk egy-két részletet is.
– a kisbetű használata az mr logóban:
Ha megnézzük az mr logót a felirattal együtt, akkor a feliratban nagy kezdőbetűk szerepelnek, a logóban kicsik. Demonstrálva nagyon limitált hozzáértésemet a tipográfiához ezt én (és még sokan mások) hibának tekintjük. Erre azt szoktuk mondani, hogy a logóban használt betű nem következik a mellette megjelenő feliratból:


Különösen akkor tűnik még nagyobb hibának, ha a többi feliratot is hozzá viszonyítjuk. Sehol, semmikor nem fordul elő az arculatban kis kezdőbetű.
Ha egy arculatban minden szöveg, felirat, szlogen nagy kezdőbetűvel kezdődik, akkor ha az egyik elemre ez nem igaz, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.

Ugyancsak nem fordul elő az arculatban csak egy helyen a csupa verzál felirat (tudom, ilyen a mai zene, ez illik hozzá), a Petőfi adó felírásában. Erre ugyan ezt mondhatjuk:
Ha egy arculatban egyetlen szöveg, felirat, szlogen sincs verzállal írva, akkor ha az egyik eleme csak verzállal van írva, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.
Természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor ezek használatára nagyon alapos ok van. (Ilyet itt nem találunk.)

A betűkeverésről is mást gondolunk, mint a navyblue munkatársai. A szakkönyvek itt a provincián ilyesmiket szoktak írni:
"Betűkeverés a tipográfiai kifejezés gazdagitására, a mondanivaló érthetőbbé tétele céljából különböző fokozatú és típusú betüknek egy szedésformán belüli alkalmazása. Célszerű olyan betüket választani, amelyek lényegesen eltérnek egymástól. Ha nem szembetűnö a különbség, a betűkeverés véletlenszerűnek, zavarosnak tűnik."

vagy:

"Általános irányelvként lehet mondani, hogy minél közelebb áll stílusában két betű, annál inkább nem illenek össze, és minél távolabb állnak egymástól, annál jobban keverhetők egymással. Nem keverhető egymással két azonos osztályba tartozó betűtípus, például két talpas antikva vagy két talp nélküli lineáris, vagy akár két írott típus. Viszont sikeres keverés lehet egy antikva és egy talp nélküli lineáris betű vagy egy írott és egy klasszicista antikva."

De ezzel már ingoványos talajra jutottunk, ezeket lehet másképpen gondolni.
Ugyancsak mást lehet gondolni a fekete színről, az optikai súlytalanságról, az izgalmas vagy nem izgalmas arculatról. De csak akkor, ha a fentiek rendben vannak. Amíg nincsenek, addig csak hibák, következetlenségek, pontatlanságok vannak.


Zárásképpen a válasz legszebb mondatát ragadnám ki:
"... ez nem egy nyelvtankönyv, hanem egy csatorna arculat."
Hát akkor nézegessük ezt a nem nyelvtankönyvet, és tekintsük a (nem egyforma) idézőjeleket arculatnak:


És itt a válaszlevél (Ron Cregan – Navyblue), a fenti hibákról mit sem tudó kollégától:

mr válaszlevél (1)

Megérkezett a várva várt válasz a MATT nyílt levelére a Magyar Rádiótól. (A levél a képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető, illetve elolvasható.)



A feltett kérdésekre nem érkezett válasz, de a levél alapján mégis kikövetkeztethetünk néhány választ:

– Volt-e a döntéshozatali testület felelősei között tervezőgrafikus vagy más vizuális kommunikációval foglalkozó szakember?
– Valószínűleg nem.

– Kérték-e hazai tervezőgrafikai vagy tipográfiai szakértők vagy testületek véleményét a döntést megelőzően vagy azt követően? Ha igen, kik voltak azok? Ha nem, miért nem tartották ezt szükségesnek?
– Valószínűleg nem. Hogy miért nem, azt meg sosem fogjuk megtudni.

– Miben képviseli Önök szerint a megváltozott arculat azt a tartalmi változást, ami a MR műsorszolgáltatása terén végbement?
– Ezt nem tudhatjuk meg.

– Milyen tervezőgrafikai szakmai szempontok alapján döntöttek a kiválasztott tervező cég mellett?
– Valószínű a referenciák alapján.

– Milyen egyéb, nem vizuális szakmai szempont szerepelt még a kiválasztás kritériumai között?
– "A Navyblue az Egyesült Királyság ötödik legnagyobb ügynöksége."
– "Elsőrangú, Európában is elismert szakemberekből álló nemzetközi csapat."
– "A márkaügynökség olyan szolgáltatást kínált, amely hatékonyan támogatta az előrevetített stratégiát."

– Milyen feladatok, részfeladatok elvégzésére kapott megbízást Önöktől a megbízott cég?
– Ezt nem tudhatjuk meg.

– A megbízott cég konkrétan mely referencia munkái győzték meg Önöket arról, hogy a megbízott vélhetően alkalmasabb lesz más tervező(k)nél a feladatra?
– Az Angol Királyi Operaház 2004/2005 éves jelentése. Lásd itt.


– A 2012 Londoni Olimpia pályázati kiadványának elkészítése. Lásd itt.


– Angol Állami Sportügynökség arculata. Lásd itt és még itt.


(Csak egy apró megjegyzés: a három felsorolt referencia közül az első kettő nem tekinthető arculattervezésnek, azokat inkább kiadványtervezésnek szokták nevezni. De jól hangzanak ezek a megrendelők egy ilyen levélben, elmosva egy kicsit a tényleges feladatot.)

– Véleményük szerint az elkészült MR arculat azonos szakmai színvonalú-e a megbízott cég korábbi munkáival?
– Bizonnyára.

– A tervező cég kiválasztásában szerepet játszott-e az új arculat tervezésére fordítható összeg nagysága?
– Ezt nem tudhatjuk meg.

– Mi az oka, hogy egy közszolgálati médium esélyt sem adott hazai tervezőknek a feladat elvégzésére?
– Ezt pláne nem tudhatjuk meg.

– Meggyőződésük-e, hogy az elkészült új Magyar Rádió vizuális arculat tervezésének megrendelése, a tervezés lebonyolítása, a végső tervek elfogadása során minden az elvárható szakmai, etikai normákkal összhangban és az előírt törvényes keretek között zajlott?
– Bizonnyára.


Ezen kívül, még szó esik a Design Week augusztus 30. cikkéről. Csak a pontosítás végett ez olvasható (és csak ez) a Magyar Rádió arculatváltásáról a Tuning into the small screen című cikkben (még pontosabban, ez az idézet olvasható Ron Cregan-től, a Navyblue igazgatójától, akinek a cége készítette az mr arculatát):

'You have to be able to communicate on-line and through podcasts now,' says Ron Cregan, director at Navyblue Design Group, which has just designed a series of identities for Hungarian public service radio operator Magyar Radio. 'This move from ears to eyes has very much increased the power of radio. Opportunities to listen have increased dramatically and the brand therefore becomes more important.'

Az eredeti cikk itt olvasható (regisztráció szükséges), itt a mad oldalán ugyanaz a cikk átvéve, illetve a MATT oldalára a teljes cikket bemásolták a kommentekbe.

Ezen kívül még azt is megtudhatjuk, hogy a MATT szerint a grafikai arculat az egy szépészeti jelenség, ami független a szervezettől, üzleti és közszolgálati feladatoktól és céloktól. Ezen mennyit gondolkodhattak, hogy a fenti kérdésekből erre jutottak!

A szakmai kifogásokra meg egyenesen Ron Cregan, a Navyblue ügyv. ig.-ja válaszolt. Na arra is rátérünk hamarosan.

helvetica (5)

A Helvetica elődjének az 1896-ban (H. Berthold AG) megjelent Akzidenz Grotesk betűt tekintik. A Typophile egyik forumában felvetették, hogy nem lehetett-e egy másik előképe is a Helveticának: a Breite Grotesk (Schelter & Giesecke - 1867?, 1870? - a megjelenés évében nagy a bizonytalanság, a képen látható batűminta 1890-ből való).
(A képre kattintva nagy méretben is megnézhető.)

helvetica (4)

A Font Shop blogjában a The FontFeed-ben megjelent egy cikk. Stephen Coles: Helvetica and Alternatives to Helvetica címmel. A szerző sorra vesz néhány Helveticához hasonló betűt, és elemzi azokat – a Helveticához viszonyítva.

helvetica (3)

Amikor Erik Spiekermannék a Deutsche Bahnnak tervezték a betűit, felmerült néhány olvashatósági probléma a Helveticánál (lásd kép, ami ebben a betűmintában - pdf található, a 7. oldalon). Ezeket a hibákat figyelembe véve tervezték a DB Sans betűt. A DB betűről pedig például itt olvashatunk. Érdekes betű!

(Ezt az ábrát a typografie.info – typoforumában találtam.)

helvetica (2)

A Helvetica (mint tudjuk) először Haas Grotesk néven jelent meg. Így:






(a képek a typophile oldaláról valók)