(A képekre kattintva nagyobb méretűek és jobban láthatóak lesznek.)
Először nézzük végig, hogy a Magyar Rádió új arculatának milyen megjelenéseivel találkozhattunk:
– (1) a bejelentéskor (index.hu)
– (2) a rádió honlapján a bejelentéskor (radio.hu, takrad.fw.hu)
– (3) a MATT nyílt levelében (matt.org.hu)
– (4) a MATT honlapján (matt.org.hu)
– (5) a rádió honlapján most (radio.hu)
– (6) a rádió bejáratánál (takrad.fw.hu)
Megnézve a fenti képeket, megállapíthatjuk, hogy az arculat elemei:
– mr logó
– Magyar Rádió felirat
– a 3 csatorna logója
– a 3 csatorna felett és alatt levő színes flekkek
– szlogenek
Azt is megállapíthatjuk, hogy ezek itt mindig együtt jelennek meg.
Nézzük ezeknek a viszonyát:
Első ránézésre is látható, hogy
– az mr logónak nincsen egységes helye és mérete a többi elemhez képest
– ugyancsak nincsen állandó, egységes helye és mérete a Magyar Rádió feliratnak
Ezt azért a szakma hibáknak tekinti, szakmai hibáknak.
Akkor ezt vágjuk is le ezeket, nézzük meg, hogy a többi elem, hogy helyezkedik el (a sorrend a fenti sorrendet követi).
Így egymás alatt látva, azt is kijelenthetjük, hogy:
– nincsen egységes vastagsága a színes flekkeknek sem fent, sem lent, sem egymáshoz viszonyítva.
– nincs egységes mérete a 3 adót elválasztó fehér térköznek sem
– nincsen egységes helye a 3 adó emblémájának az alsó és felső színes sáv közötti fehér részben, hol középen áll, hol lent kétszeres fehér térközzel, mint fent.
– nincs egységes mérete a 3 adó logójának sem
A fentieket a szakma hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.
De legyünk nagyon-nagyon jóindulatúak, tekintsük ezeket a hibákat az alkalmazók hibáinak, és nem tervezési hiányosságoknak. Válasszunk ki ezek közül egyet, és tekintsük azt a "jó" használatnak. Az egyszerűség kedvéért azt ami most is látható a Magyar Rádió honlapján (radio.hu). Ezt:
Az már az első pillanatban feltűnik, hogy a logók nem egyforma szélesek:
A magasságnál sincs szerencsénk (bár láthatóan az volt a cél, hogy egyforma magasak legyenek), a 3 logó teteje egy vonalban van ugyan, de az aljuk már nem, az pontatlan:
Nem beszélve olyan apróságról, ami a szakmában közhely, hogy valami optikailag akkor tűnik egyforma magasnak, ha az íves végződések kicsit kilógna a vízszintes vonallal záródóakhoz képest. Például a betűket is így készítik:
Ennek ismeretében érdemes egy pillantást vetni a jobbra állított mr logó és az alatta levő színes flekkek jobb oldalára.
A szakma ezeket is hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.
A 3 csatorna logója és az alatta levő szlogenek elhelyezése... hogy is mondjam, nem igazán sikerült:
– az 1-es logó az alatta és felette levő színes flekkhez képest középen van, a szlogen viszont balra csúszott
– a 2-es logó kicsit jobbra csúszott, az alatta levő logó viszont balra
– a 3-as logó jobbra csúszott, az alatta levő szlogen pont középen van.
Talán mindet középre akarták állítani, akkor az 1-es logó és a 3-as szlogen áll jól,
vagy ki tudja... ha optikailag akarták középre állítani, akkor a 2-es logó áll jól.
Ezeket pláne hibáknak tekinti a szakma, súlyos szakmai hibáknak. Vagy inkább összecsapott, de mindenképpen elfogadhatatlan munkának.
Eddig az elemek együttes alkalmazását vizsgáltuk. Nézzünk egy-két részletet is.
– a kisbetű használata az mr logóban:
Ha megnézzük az mr logót a felirattal együtt, akkor a feliratban nagy kezdőbetűk szerepelnek, a logóban kicsik. Demonstrálva nagyon limitált hozzáértésemet a tipográfiához ezt én (és még sokan mások) hibának tekintjük. Erre azt szoktuk mondani, hogy a logóban használt betű nem következik a mellette megjelenő feliratból:
Különösen akkor tűnik még nagyobb hibának, ha a többi feliratot is hozzá viszonyítjuk. Sehol, semmikor nem fordul elő az arculatban kis kezdőbetű.
Ha egy arculatban minden szöveg, felirat, szlogen nagy kezdőbetűvel kezdődik, akkor ha az egyik elemre ez nem igaz, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.
Ugyancsak nem fordul elő az arculatban csak egy helyen a csupa verzál felirat (tudom, ilyen a mai zene, ez illik hozzá), a Petőfi adó felírásában. Erre ugyan ezt mondhatjuk:
Ha egy arculatban egyetlen szöveg, felirat, szlogen sincs verzállal írva, akkor ha az egyik eleme csak verzállal van írva, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.
Természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor ezek használatára nagyon alapos ok van. (Ilyet itt nem találunk.)
A betűkeverésről is mást gondolunk, mint a navyblue munkatársai. A szakkönyvek itt a provincián ilyesmiket szoktak írni:
"Betűkeverés a tipográfiai kifejezés gazdagitására, a mondanivaló érthetőbbé tétele céljából különböző fokozatú és típusú betüknek egy szedésformán belüli alkalmazása. Célszerű olyan betüket választani, amelyek lényegesen eltérnek egymástól. Ha nem szembetűnö a különbség, a betűkeverés véletlenszerűnek, zavarosnak tűnik."
vagy:
"Általános irányelvként lehet mondani, hogy minél közelebb áll stílusában két betű, annál inkább nem illenek össze, és minél távolabb állnak egymástól, annál jobban keverhetők egymással. Nem keverhető egymással két azonos osztályba tartozó betűtípus, például két talpas antikva vagy két talp nélküli lineáris, vagy akár két írott típus. Viszont sikeres keverés lehet egy antikva és egy talp nélküli lineáris betű vagy egy írott és egy klasszicista antikva."
De ezzel már ingoványos talajra jutottunk, ezeket lehet másképpen gondolni.
Ugyancsak mást lehet gondolni a fekete színről, az optikai súlytalanságról, az izgalmas vagy nem izgalmas arculatról. De csak akkor, ha a fentiek rendben vannak. Amíg nincsenek, addig csak hibák, következetlenségek, pontatlanságok vannak.
Zárásképpen a válasz legszebb mondatát ragadnám ki:
"... ez nem egy nyelvtankönyv, hanem egy csatorna arculat."
Hát akkor nézegessük ezt a nem nyelvtankönyvet, és tekintsük a (nem egyforma) idézőjeleket arculatnak:
És itt a válaszlevél (Ron Cregan – Navyblue), a fenti hibákról mit sem tudó kollégától:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése