mr válaszlevél II. (4)

Előzmények:
A MATT nyílt levele
mr válaszlevél (1) + megjegyzések
mr válaszlevél (2) + kritika
mr válaszlevél (3) + kritika
matt válaszlevél

Levelek a MATT oldalán


És akkor megérkezett a .... zrt. válasza. A képre kattintva nagyobb méretben olvasható a levél:



Ugyanebben a szellemben érdekes dolgokat olvashatunk a ........ honlapján a ... arculat menűpont alatt (rögtön a főoldalról is elérhető). Ez és csak ez olvasható itt az arculatról. Idézet következik:

"MR Arculat


A Magyar Rádió zrt. és adóinak elnevezése, logói, és a kapcsolódó reklámszlogenek (külön – külön és együttesen is, „Megjelölések”) a Magyar Rádió zrt. kizárólagos tulajdonát képezik, illetve azok kizárólagos használója a Magyar Rádió zrt.
A Megjelölések bármilyen célra történő felhasználása az MR zrt. kifejezett írásbeli engedélye nélkül nem megengedett.
Az engedélyezett felhasználástól való eltérés, valamint a nem méret- és szín azonos felhasználás, a reklámszlogenek eltérő feltérő feltüntetése tilos.
A felhasználó a Megjelöléseket engedély hiányában, illetve az engedélyben foglaltaktól eltérően nem használhatja, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személynek semmilyen jogcímen át nem adhatja.
Az engedélyezett felhasználás esetén, a Megjelölések megjelenítését, vagy bármilyen nyilvánosságra hozatalát megelőzően, a felhasználó köteles bemutatni, az MR zrt. Kommunikációs Irodájának (telefon: 328 -7057, E-mail: gal.erika@radio.hu), hogy a Megjelölést milyen formában, hol, hány példányban kívánja megjeleníteni, nyilvánosságra hozni.
A Megjelölések megjelenítésére, vagy bármilyen nyilvánosságra hozatalára, a Kommunikációs Iroda (24 órán belüli) írásos jóváhagyását követően kerülhet sor.
Az engedély nélküli, vagy a fenti szabályozástól eltérő, jogosulatlan felhasználásért a felhasználó teljes körű vagyoni és nem vagyoni kártérítési felelősségén túlmenően a hatályos jogszabályok szerint is felel.
A logók felhasználásával kapcsolatban kérjük, forduljon a Kommunikációs Irodához ( pr@radio.hu)."

Forrás: .... zrt. honlapja


És ez a kép fogad ezen az oldalon (a képre kattintva eredeti méretben és felbontásban tekinthetjük meg az eddigiektől teljesen eltérő elrendezésben és arányokban megjelentetett logókat):


Tekintsük ezt méret- és szín azonos felhasználásnak? Ezt csak azért kérdezem, mert például a .... honlapjáról letölthető dokumentumok: árlista (pdf) vagy az Általános szerződési feltételek (pdf) alján mintha más sorrendben és arányban lennének a logók, más rendezési elv szerint. Így:



(A képre kattintva eredeti méretben és felbontásban tekinthetjük meg a dokumentumok alján szereplő logókat.)

Helvetica 50 – Budapest

Kedvencem:


A kiállított munkákra még visszatérünk.

Helvetica 50 – kiállítás

holnap!

Helvetica 50 – szakmai nap

2007-ben 50 éves a Helvetica. Ez alkalomból a MATT, pályázatot hirdetett "A Helvetica Magyarországon" címmel. Az 50 legkiemelkedőbb pályaműből rendezett kiállítás megnyitója előtt a MATT szakmai napot is rendez.

A szakmai nap: a Gödör Klub előadótermében, 15.00 órától levetítjük Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét és 16.30-tól, három szakmai előadás következik [Jonathan Barnbrook (UK), Erich Alb (CH)]. A kiállítás megnyitó előtt, az előadások elhangzása után, szakmai kerekasztalbeszélgetést rendezünk. A szakmai napon való részvétel ingyenes, az előadások eredeti nyelven zajlanak. Szinkrontolmácsot a MATT és a Design Terminal biztosít.

A szakmai nap: 2007. október 9-én, 15 órakor kezdődik az Erzsébet téri Gödör Klubban

graphifest

Idén debütál a tervezőgrafikusok és tipográfusok seregszemléje, a Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) és a Design Terminál Kht. szervezésében.

Helvetica díjátadó és kiállítás megnyitó
A Helvetica betűtípus megalkotásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) által meghirdetett pályázatra műfajbeli megkötések nélkül, a betűcsaládhoz kapcsolható plakáttal, emblémával, kiadványokkal, tipográfiai és autonóm alkotásokkal egyaránt lehetett nevezni. A legkiemelkedőbb 50 pályaműből rendezett kiállítással egy időben a MATT szakmai napot is tart, ahol a neves grafikusok előadásai mellett levetítik Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét.

Aranyrajzszög díjátadó és kiállítás megnyitó
A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete ebben az évben is meghirdette Aranyrajzszög díj pályázatát. Idén az első Graphifest keretében kerül sor az egykori Titán rajzszög mintájára aranyból készült díj átadására, amelyet a szakma jeles képviselői ítélnek oda öt kategóriában. Ezzel egy időben nyílik meg a pályázatra beérkezett munkákból rendezett tárlat, amely minden évben nagy számú érdeklődőt vonz, és ezzel az egyik legkiemelkedőbb kulturális eseménnyé avatja a tervezőgrafikusok legfontosabb hazai seregszemléjét.

Gödör Klub: 2007. október 9., kedd 19 óra
Nyitva: 2007. október 10–26., hétfő-vasárnap: 14:00-23:00

Type Design Philosophy

Egy érdekes cikk olvasható a typotheque oldalán – Martin Majoor: Type Design Philosophy. A cikk a sans serif betűkkel foglalkozik, a sans serif eredetével, a serif és a sans serif viszonyával, a sans serif kurzív problémájával és természetesen a szerző (betűtervező) nézeteit is megismerhetjük.
– a cikk: Type Design Philosophy
– Peter Bilak interjúja
– Martin Majoor betűi

akzidenz grotesk

Még a Helvetica Magyarországon pályázat kapcsán nézegettem ezt az oldalt. Tobias Battenberg készítette ezt a projektet, betűket vetített az éjszakai városban. Akzidenz grotesk betűket. A teljes képanyag letölthető pdf-ben is.

matt válaszlevél

2.
Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettük válaszát, melyet nyílt levelünkre küldött. Sajnáljuk azonban, hogy a tervezőgrafikus és tipográfus szakma nevében írott levelünkben összefoglalt kérdéseinkre nagy részben továbbra sem kaptunk választ.

Nem értjük továbbá, hogy kérdéseink miért csak „nehezen értelmezhetőek” az önök által kihangsúlyozott „nemzetközi színvonalú márkaépítés világában”. Félreértette levelünket, ha tartalmából arra a meggyőződésre jutott, hogy a MATT „nem képes elfogadni az Európai Unióban tevékenykedő nemzetközi műhelyek megjelenését a hazai piacon”. Habár a MATT, mint szakmai érdekvédelmi szervezet alig több mint egy éve működik, elnöksége és tagjai között jó néhány komoly referenciákkal és akár évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember van. Többen közülük nemzetközi cégeknél is folytatták eddigi pályájukat.
Megállapítjuk viszont, hogy Önök, a levelükben leírtak szerint nem fogadják el a hazai műhelyek létezését a hazai vizuális és marketingkommunikációs piacon. A MATT nem a külföldiek részvételét nehezményezi a hazai feladatok elvégzésében. A vizuális kommunikációs szakma egy nemzetközi közösség. Hazánkban is számos nemzetközi stúdió és ügynökség működik.
A MATT a szakma Magyarországon működő képviselőinek teljes kizárását nem fogadja el az Önök, mint közmédium részéről.
Félreértés lehet az a megjegyzésük is, melyben megállapítják, hogy „a MATT szemlélete a grafikai arculatot illetően szervezettől, üzleti- és közszolgálati feladatoktól és céloktól független szépészeti jelenségként való felfogását tükrözi”. Ez valótlan, hiszen szakmai kritikáink az elkészült munkában többek között éppen a gyakorlati céloktól független szemléletet bírálják.

Mivel nyílt levelünkben feltett lényeges kérdéseink nagy részére semmilyen választ nem kaptunk, abból arra következtetünk, hogy Önök vagy nem tudják, vagy szándékosan nem akarják a nyilvánosság előtt megválaszolni azokat.

Az Önök levelében foglaltakat egy burkolt, de tényszerű állításnak fogjuk fel, miszerint Önök a szakma hazai képviselőit eleve alkalmatlannak ítélik a Magyar Rádió arculattervezésére és ehhez kapcsolódó feladatok elvégzésére.

Önök, a szakmai kérdések, kritikák megválaszolására a megbízott Navyblue nevű cég vezetőjét, Ron Cregan-t kérték fel. Ebből az derült ki számunkra, hogy pártatlan és elfogulatlan hazai szakember nem állt rendelkezésükre a megvalósult munka kapcsán szakmai vita lefolytatására. Habár levelünket Önöknek és nem a megbízott cégnek címeztük, Ron Cregan úr válaszaira egy személyesen neki címzett levélben reagálunk. Ron Cragen nyilvános szakmai vitára való kihívását elfogadjuk. Erre a legjobb alkalom a rövidesen megrendezésre kerülő budapesti Design7, amely eseményre meghívásunkra több neves külföldi előadó érkezik. Vendégünk lesz Jonathan Barnbrook is Londonból, Erich Alb Svájcból és bizonyára Önök által is jól ismert Linotype is képviselteti magát.

Mivel választ nem kaptunk, kérdéseink továbbra is a következők:

· Mi alapján minősítették a szakma hazai képviselőit eleve alkalmatlannak a tervezési feladatra?
· Hogyan és milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy az Önöktől közvetlenük megbízást kapott Navyblue stúdió alkalmasabb minden más, akár külföldi cégnél is az Önök által megfogalmazott tervezési feladatra?
· Volt-e grafikus, tipográfus vagy egyéb vizuális szakember a megbízott cég kiválasztásakor és az elvégzett munka elfogadásakor, aki segítette az Önök munkáját? Ha volt, ki volt az? Ha nem volt, miért nem tartották ezt szükségesnek?
· Önök, mint egy közszolgálati nemzeti médium vezetősége és egyben a hazai kultúra felelősei, a törvényben előírtakon túl miért nem tartották morálisan is szükségesnek, hogy a szakmát képviselő hazai művészek, szakemberek is kapjanak esélyt a feladat elvégzésére?
· Miben képviseli Önök szerint a megváltozott arculat azt a tartalmi változást, ami a MR műsorszolgáltatása terén végbement?
· Milyen feladatok, részfeladatok elvégzésére kapott megbízást Önöktől a megbízott cég?
· A tervező cég kiválasztásában szerepet játszott-e az új arculat tervezésére fordítható összeg nagysága?

A MATT elnöksége és tagsága nevében várjuk mielőbbi válaszaikat.

Üdvözlettel,
MATT
Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága

Lelkes László
elnök
Munkácsy-díjas grafikusművész
egyetemi adjunktus

(forrás: MATT)



(Ez a kép pedig a Blikk augusztus 16. számában megjelent sajtóhírdetés. Érdekesen illeszkedik az eddig tárgyalt arculatba – sehogy.)

meghívó

2007. október 9-én, kedden, 19 órakor kiállítás nyílik a pályázat 50 legkiemelkedőbb alkotásából a Gödör Klubban. Az Aranyrajzszög kiállítással és díjátadással egybekötött szakmai esemény a Graphifest nevet kapta.

Az első Graphifest keretén belül szakmai napot is rendez a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok társasága (MATT). A Gödör Klub előadótermében 15.00-tól levetítjük Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét, és 16.30-tól három szakmai előadás következik. Az előadók világszerte ismert és elismert grafikusok (pl. Jonathan Barnbrook, UK). A kiállításmegnyitó előtt, az előadások elhangzása után szakmai kerekasztalbeszélgetést rendezünk. A szakmai napon való részvétel ingyenes, az előadások eredeti nyelven zajlanak. Szinkrontolmácsot a MATT és a Design Terminál biztosít.

hazai blogok (2)

Frissítettük egy darabig az előző hazai blogok postot, most viszont kitettük jobboldalra, hogy mindig elérhetőek legyenek. És igyekszünk mindig frissíteni, bővíteni. Továbbra is várjuk az észrevételeket, linkeket.

mr válaszlevél (3)

Az előző posztra érkezett reakciók nehezményezték, hogy csak elhelyezési hibákkal foglalkozott az elemzés, és nem magukkal az arculatokkal, illetve logókkal. Akkor folytassuk. A postban látható logók a navyblue honlapjáról valók. (Itt találtam a legnagyobb méretű logókat, és talán ezek tekinthetőek autentikusnak.)

A MATT nyílt levelében megfogalmazta ugyan a most tárgyalandó problémákat, de talán nem érzékeltette szemléletesen, hogy mik is ezek a problémák. Ezzel a kis képanyaggal talán érthetővé válnak az ott leírt mondatok.

– "A fekete flekk mögötti színes elemek nem működnek monokróm formában."
Minden tervezőgrafikus, aki már tervezett emblémát, logót, az szembesült már azzal az elvárással, hogy a tervének működnie kell akkor is, ha csak egy színnel dolgozhat (például a fax papírok tervezésekor, vagy olyan újsághírdetésnél, amikor az újságot csak egy színnel nyomják). A MATT fenti mondata szerint, ennél az arculatnál ez nem működik. Nézzük meg, hogy miért.
Egy többszínű arculatnál a tervezőnek döntenie kell, hogyha fekete-fehérben kell megjelennie, akkor mely színek lesznek feketék és mely színek lesznek fehérek. (Mivel nem áll rendelkezésünkre az arculati kézikönyv, ezért végignézzük az összes lehetőséget.)

– csak az lesz fekete, ami a színes változatnál is fekete, a többi fehér lesz:

Ez láthatóan nem működik, menjünk tovább.

– Vegyük a fekete mellé még a lilát, ezek lesznek feketék, a többiek meg fehérek:

Itt már a mr-2 Petőfi csatornánál működik, de megfigyelhető, hogy az mr logónál már nem működik rendesen (ha azt tekintjük rendesnek, ami a 3 csatornánál megjelenik).

– Akkor vegyük hozzá még a kéket is:

Hááát.

– Jöjjön a narancs is:


– És a szürke se maradjon ki:

Így működik a leginkább, kivéve azt az apróságot, hogy a fő mr logó elveszti azt a jellegzetes alakját, ami a csatornáknál megjelenik. És ezt elveszti, ha a feketén kívül bármelyik színt még feketének veszünk...

Ilyenkor csak az a teljesen következetlen megoldás választható, hogy az egyik logónál (mr) más szabályok érvényesek, mint a másik háromnál:

És ezt hívják szakmai hibának.

Azt a szubjektív megjegyzést azért hozzátenném, hogy ebben az esetben a logókhoz odatett kis mr logók különösen bénán néznek ki, kinőtt bibircsókra emlékeztetnek. De ez csak egy szubjektív megjegyzés, biztos van akinek tetszik így.


A következő szakmai kifogás a MATT leveléből:
"A három csatorna sorrendje, sorszám és betűmérete sem tisztázott módon állít fel hierarchiát. Az eltérő méret automatikusan rangsorol."
És Ron Cregan válasza:
A logók tiszták, kiegyensúlyozottak és tökéletesen harmonikusak.

Akkor nézzük:
A számokat kihagyjuk, az magas labda lenne. Ott látható rögtön, hogy az 1-es a legnagyobb aztán a 3-as végül a 2-es.
Nézzük inkább a többi elemet. Helyezzük egymásra a 3 logót:


Emeljük az azonos elemeket, például a mindhármon szereplő mr logót:


Tegyük csak szépen egy más mellé őket, hátha nem derül ki rögtön:

Két logó mérete azonos, a harmadik nagyobb. Ez bizony valamiféle hierarchiát állít fel. A nagyobb biztos valamiért fontosabb.

Vagy vegyünk egy másik esetet. Megint csak induljunk ki a három egymásra tett logóból:


Most emeljük ki a három adónak a nevét:


Rakjuk csak szépen egymás alá vagy egymás mellé:


És most állítsuk bátran: minden nagyon kiegyensúlyozott és tökéletesen harmonikus. (És akkor még nem is részleteztük, hogy két felirat szürke, a harmadik meg egy színes flekkben inverz.)

És végül nézzünk meg a tervező cég oldaláról származó szöveget:

Itt még pontosan tudták, hogy ha a szövegben nagyobb, más színű feliratok vannak, akkor az valamiféle hierarchiát jelöl. A rádió arculatánál ezt már nem így gondolták.

Na ezt meg majdnem elfelejtettem:
Bizonyos elemeik lépték váltáskor eltűnnek vagy torzulnak (pl. kottavonalak).
A konkrét példa:



A képre kattintva eredeti méretben láthatjuk a logók kisméretű felhasználását. (forrás: radio.hu)

mr válaszlevél (2)

Akkor most nézzük néhány szakmai kifogást is, kicsit részletesebben.
(A képekre kattintva nagyobb méretűek és jobban láthatóak lesznek.)

Először nézzük végig, hogy a Magyar Rádió új arculatának milyen megjelenéseivel találkozhattunk:
– (1) a bejelentéskor (index.hu)


– (2) a rádió honlapján a bejelentéskor (radio.hu, takrad.fw.hu)


– (3) a MATT nyílt levelében (matt.org.hu)


– (4) a MATT honlapján (matt.org.hu)


– (5) a rádió honlapján most (radio.hu)


– (6) a rádió bejáratánál (takrad.fw.hu)


Megnézve a fenti képeket, megállapíthatjuk, hogy az arculat elemei:
– mr logó
– Magyar Rádió felirat
– a 3 csatorna logója
– a 3 csatorna felett és alatt levő színes flekkek
– szlogenek
Azt is megállapíthatjuk, hogy ezek itt mindig együtt jelennek meg.

Nézzük ezeknek a viszonyát:
Első ránézésre is látható, hogy
– az mr logónak nincsen egységes helye és mérete a többi elemhez képest
– ugyancsak nincsen állandó, egységes helye és mérete a Magyar Rádió feliratnak

Ezt azért a szakma hibáknak tekinti, szakmai hibáknak.

Akkor ezt vágjuk is le ezeket, nézzük meg, hogy a többi elem, hogy helyezkedik el (a sorrend a fenti sorrendet követi).






Így egymás alatt látva, azt is kijelenthetjük, hogy:
– nincsen egységes vastagsága a színes flekkeknek sem fent, sem lent, sem egymáshoz viszonyítva.
– nincs egységes mérete a 3 adót elválasztó fehér térköznek sem
– nincsen egységes helye a 3 adó emblémájának az alsó és felső színes sáv közötti fehér részben, hol középen áll, hol lent kétszeres fehér térközzel, mint fent.
– nincs egységes mérete a 3 adó logójának sem

A fentieket a szakma hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.


De legyünk nagyon-nagyon jóindulatúak, tekintsük ezeket a hibákat az alkalmazók hibáinak, és nem tervezési hiányosságoknak. Válasszunk ki ezek közül egyet, és tekintsük azt a "jó" használatnak. Az egyszerűség kedvéért azt ami most is látható a Magyar Rádió honlapján (radio.hu). Ezt:


Az már az első pillanatban feltűnik, hogy a logók nem egyforma szélesek:


A magasságnál sincs szerencsénk (bár láthatóan az volt a cél, hogy egyforma magasak legyenek), a 3 logó teteje egy vonalban van ugyan, de az aljuk már nem, az pontatlan:


Nem beszélve olyan apróságról, ami a szakmában közhely, hogy valami optikailag akkor tűnik egyforma magasnak, ha az íves végződések kicsit kilógna a vízszintes vonallal záródóakhoz képest. Például a betűket is így készítik:


Ennek ismeretében érdemes egy pillantást vetni a jobbra állított mr logó és az alatta levő színes flekkek jobb oldalára.

A szakma ezeket is hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.

A 3 csatorna logója és az alatta levő szlogenek elhelyezése... hogy is mondjam, nem igazán sikerült:


– az 1-es logó az alatta és felette levő színes flekkhez képest középen van, a szlogen viszont balra csúszott
– a 2-es logó kicsit jobbra csúszott, az alatta levő logó viszont balra
– a 3-as logó jobbra csúszott, az alatta levő szlogen pont középen van.
Talán mindet középre akarták állítani, akkor az 1-es logó és a 3-as szlogen áll jól,
vagy ki tudja... ha optikailag akarták középre állítani, akkor a 2-es logó áll jól.

Ezeket pláne hibáknak tekinti a szakma, súlyos szakmai hibáknak. Vagy inkább összecsapott, de mindenképpen elfogadhatatlan munkának.

Eddig az elemek együttes alkalmazását vizsgáltuk. Nézzünk egy-két részletet is.
– a kisbetű használata az mr logóban:
Ha megnézzük az mr logót a felirattal együtt, akkor a feliratban nagy kezdőbetűk szerepelnek, a logóban kicsik. Demonstrálva nagyon limitált hozzáértésemet a tipográfiához ezt én (és még sokan mások) hibának tekintjük. Erre azt szoktuk mondani, hogy a logóban használt betű nem következik a mellette megjelenő feliratból:


Különösen akkor tűnik még nagyobb hibának, ha a többi feliratot is hozzá viszonyítjuk. Sehol, semmikor nem fordul elő az arculatban kis kezdőbetű.
Ha egy arculatban minden szöveg, felirat, szlogen nagy kezdőbetűvel kezdődik, akkor ha az egyik elemre ez nem igaz, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.

Ugyancsak nem fordul elő az arculatban csak egy helyen a csupa verzál felirat (tudom, ilyen a mai zene, ez illik hozzá), a Petőfi adó felírásában. Erre ugyan ezt mondhatjuk:
Ha egy arculatban egyetlen szöveg, felirat, szlogen sincs verzállal írva, akkor ha az egyik eleme csak verzállal van írva, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.
Természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor ezek használatára nagyon alapos ok van. (Ilyet itt nem találunk.)

A betűkeverésről is mást gondolunk, mint a navyblue munkatársai. A szakkönyvek itt a provincián ilyesmiket szoktak írni:
"Betűkeverés a tipográfiai kifejezés gazdagitására, a mondanivaló érthetőbbé tétele céljából különböző fokozatú és típusú betüknek egy szedésformán belüli alkalmazása. Célszerű olyan betüket választani, amelyek lényegesen eltérnek egymástól. Ha nem szembetűnö a különbség, a betűkeverés véletlenszerűnek, zavarosnak tűnik."

vagy:

"Általános irányelvként lehet mondani, hogy minél közelebb áll stílusában két betű, annál inkább nem illenek össze, és minél távolabb állnak egymástól, annál jobban keverhetők egymással. Nem keverhető egymással két azonos osztályba tartozó betűtípus, például két talpas antikva vagy két talp nélküli lineáris, vagy akár két írott típus. Viszont sikeres keverés lehet egy antikva és egy talp nélküli lineáris betű vagy egy írott és egy klasszicista antikva."

De ezzel már ingoványos talajra jutottunk, ezeket lehet másképpen gondolni.
Ugyancsak mást lehet gondolni a fekete színről, az optikai súlytalanságról, az izgalmas vagy nem izgalmas arculatról. De csak akkor, ha a fentiek rendben vannak. Amíg nincsenek, addig csak hibák, következetlenségek, pontatlanságok vannak.


Zárásképpen a válasz legszebb mondatát ragadnám ki:
"... ez nem egy nyelvtankönyv, hanem egy csatorna arculat."
Hát akkor nézegessük ezt a nem nyelvtankönyvet, és tekintsük a (nem egyforma) idézőjeleket arculatnak:


És itt a válaszlevél (Ron Cregan – Navyblue), a fenti hibákról mit sem tudó kollégától: